Sok a tévhit a magyarok körében a házastársakra és az élettársakra vonatkozó öröklési szabályokkal kapcsolatban. Az emberek alig egyharmada tudja csak például, hogy nem feltétlenül örököl mindent a házastárs, ha az elhunytnak nem születtek gyermekei – derül ki egy friss felmérésből.
A magyarok törvényes örökléssel kapcsolatos jogi ismereteit vizsgálta online felmérésében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). Többek között arra kereste a választ, hogy tudják-e az állampolgárok, milyen öröklési szabályok vonatkoznak a házastársakra, a leszármazókra és az élettársakra. Igényt tarthat-e a kötelesrészre az az örökös, akit kizártak az öröklésből, vagy ugyanakkora rész jár-e a hagyatékból az örökbefogadott és a vér szerinti gyermeknek?
A házastárs és a gyerekek egyenlő arányban örökölnek
A házastárs öröklésére vonatkozó szabályok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével megváltoztak, az új szabályokkal sokan nincsenek tisztában, ami sok félreértést szül. A válaszadók többsége tévesen azt gondolta, a vagyon fele a házastársat illeti, és csak a másik felén osztoznak az elhunyt leszármazói. Valójában az elhunyt házastársa és gyermekei – beleértve az előző házasságból vagy házasságon kívül született gyerekeket is – egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon. Van azonban egy kivétel. Az elhunyt tulajdonában lévő, házastársával közösen lakott ingatlant és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat kizárólag a leszármazók öröklik, de a házastársnak holtig tartó haszonélvezeti joga lesz rajtuk. Ezt a kitöltők több mint egyharmada nem tudta, ahogy azt sem, hogy ennek értelmében az örökösök a saját elhatározásukból nem tehetik ki az özvegyet az egyébként általuk megörökölt ingatlanból.
Forrás: penzcentrum.hu
