Sok kellemetlenséget megúszhatnak a felek, ha a bérbeadás körül minden papír rendben van.
Akik lakóhelyüktől távol tanulnak, vagy dolgoznak, általában ingatlanbérléssel oldják meg lakhatásukat. A megelőlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlőknek a bérbevett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, valamint a havi lakbér kifizetéséről kérjenek és kapjanak is átvételi elismervényt. A legjobb megoldás, ha minden hónapban átutalják a bérleti díjat és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést. Ha nem turisztikai célból adja ki valaki a házát vagy a lakását, nem kötelező adószámot kiváltania. Az ilyen jellegű bérbeadás – ha csak a bérbeadó nem választ más formát – mentes az áfa alól, így arról nem kell számlát kibocsátani, azonban a nyugta ilyen esetekben is kötelező. (A nem turisztikai célú lakóingatlan bérbeadásnál a bérbeadó választhat adófizetési kötelezettséggel járó formát, ha már rendelkezik adószámmal. Adóköteles bérbeadás esetén az áfatörvény szerinti számla- illetve nyugtaadás kötelező.)
A NAV tapasztalatai azt mutatják, hogy a bérbeadók jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, hogy a bérbeadásáról nyilvántartást kell vezetnie: bevételi nyilvántartást, vagy bevételi- és költség-nyilvántartást.
A lakás bérbeadásából származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség pedig a bevétel csökkentése a 10 százalékos költséghányaddal. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd az adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka.
Abban az esetben, ha a bérlő kifizetőhelynek számító gazdálkodó, akkor a bérbeadó jövedelmét és az adóelőleget ő állapítja meg és vonja le a bérleti díjból.
Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, akkor a jövedelem egészére a 16 százalékos adón felül 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély el nem éri a 450 000 forintos hozzájárulás-fizetési felső határt.
