A vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló speciális monitoring rendszer kidolgozásáról kötött megállapodást a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán Budapesten, a Vadászati és Természeti Világkiállításon.
Oravecz Márton, a Nébih elnöke az aláírás előtt elmondta: az utóbbi évek legnagyobb állategészségügyi kihívása az afrikai sertéspestis, illetve az ellene történő védekezés. Felidézte, hogy a betegség 2014-ben jelent meg az Európai Unió területén, Magyarországon 2018-ban azonosították először.
A járvány terjedése az elrendelt hazai intézkedéseknek, illetve az azok következetes végrehajtásának eredményeképpen lelassult - jelezte a Nébih elnöke. Kiemelte azt is, hogy a betegség Magyarországon eddig csak a vaddisznóállományban fordult elő, házisertéseknél nem.
A vadállomány megmentése és a házisertés-állomány megóvása nemzetgazdasági érdek - hangsúlyozta.
Stündl László, a Debreceni Egyetem dékánja elmondta: az egyetem kutatási portfóliója sokrétű, ez a szakmai háttér tette lehetővé, hogy a haszonállatok esetében indult a molekuláris biológiai kutatásokat ki tudják terjeszteni.
A Debreceni Egyetem és a Nébih együttműködésének célja olyan monitoring rendszer kidolgozása, amely alkalmas a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések, köztük az afrikai sertéspestis kimutatására, valamint megelőzésére azzal, hogy jelzi a fertőzés veszélyét, az állomány egészségi állapotának romlását.
Forrás: MTI
