Gyakran visszatérő kérdés az erdővásárlás befektetési céllal. Hiszen ész nem kell hozzá, a fa nő magától, aztán jól el lehet adni 20-30-50 év múlva. (Típustól függően.)
A telek megmarad, be lehet újra telepíteni, aztán kezdődik minden elölről. Az akác meg nyárerdőt nem kell metszeni, permetezni, kiadás semmi. Csak a nagy lé, mikor vágásérett lesz az erdő.
Aha, ahogy azt sokan elképzelik.
Zsenge ifjú koromban foglalkoztam fakitermeléssel és veszélyes fák vágásával. (Na nem fűrészes voltam, hanem az üzletkötő, aki tárgyalt a megrendelőkkel, az önkormányzatokkal és a közúttal. De sokat voltam kint a kitermelésen is.)
Szóval, nem ennyire rózsaszín a kép. Először is, ha meg akarod venni, meg kell tudnod mondani ránézésre, mennyit ér egy erdő. (Vagy ami még nehezebb: mennyit fog érni 15 év múlva.) Ehhez látnod kell, hány köbméter jön ki egy átlagos fából és hány fa van a területen. De ez kevés, mert nem mindegy, hogy milyen fa és milyen minőségű. Hazai nyár, vagy nemes nyár? A fa alja export minőségű, csak bútorlap vagy még az sem, csak raklapnak jó? Ha hibásan köbölöd fel szemre az erdőt, vagy tévedsz a minőségről, 30-50%-ot is tévedhetsz, ha csak nagyjából értesz hozzá. Ha egyáltalán nem, akkor sokkal többet. (Egy szakember, ha tényleg nagyon ért hozzá, ezen a gondon segíthet.)
Ha lejtőn kell kitermelni, vagy messze az út, ahová be tud jönni a kamion a fáért, az sokkal nagyobb költség. Ha út, vagy vasút, esetleg villanyvezetékek vannak a közelben, akkor egy egyszerű brigád már nem tudja kivágni azokat a fákat, csak spéci favágók.
Te magad akarod kitermeltetni, vagy eladod lábon az erdőt? Ismersz brigádokat és szállítókat, akik kivágják és akik átveszik? Ha eladod valakinek, kapsz érte korrekt árat?
Ha sokat esik az eső, kivágáskor hasadnak a fák, mert vízzel teli vannak. Így sokat vesztesz, ha bútor alapanyagnak szántad (nyárfa). Ha enyhe a tél, a kutyának se kell tűzifa, leesik az ára, miközben kitermeltetni nagyon drága. Ha ömlik be az országba Romániából az olcsó kész raklap, nem lesz ára a nyárfának. Ha leállnak az erőművek, mert drága a magyar áram, inkább importálunk áramot, nem fogod tudni eladni a fát, amit az erőművek szoktak felvásárolni.
Na szóval, nem annyira egyszerű kenyér ez, mint sokan elképzelik. Ettől persze még van benne pénz, az erdővásárlással foglalkozó pár tucat ember nagyon jól keres ezzel az üzlettel. Csak éppen érteni kell hozzá, de nagyon és rengeteg ismeretség kell hozzá (kitermelő brigádok, faszállítók, átvevők.)
Tamás, aki erdőgazdálkodással foglalkozik, írt egy cikket, mire kell figyelni. (Ezúton is köszönjük.) Ha mindenképpen bele akarsz vágni, fontold meg, amit ír. Külön ajánlom figyelmedbe a megtérülést, amit kiszámolt, nekem nem tűnik ez alapján sem akkora bulinak, igaz, a fa drágulása feletti hozamról beszélünk. Csakhogy mostanában messze nem drágult inflációval se a nyár, se az akác. A tölgy meg a bükk 80-100 év alatt lesz vágásérett, úgyhogy az nem pálya egy kisbefektetőnek.
Szóval innentől következik Tamás írása.
Erdővásárlás, mint befektetési forma
Mire figyeljünk?
Az első, és legfontosabb dolog, hogy nem veszünk tulajdonrészt osztatlan közös tulajdonú erdőben. Csak akkor vásárolunk erdőt, ha 1/1-es tulajdoni hányadhoz tudunk jutni, esetleg még az is elfogadható, ha apu/anyu/tesó stb. a társtulajdonos, de lehetőleg minél kevesebben legyenek a tulajdonosi körben. Ez azért fontos, mert a jelenlegi jogszabályok szerint csak a tulajdonosok 100%-ának hozzájárulásával fogunk tudni legálisan haszonvételt folytatni az erdőnkben.
Vásárlás előtt első a tájékozódás: menjünk be a földhivatalba és kérjük ki a tulajdoni lap másolatát, ennek díja 6250,- Ft. (Szerk. megjegyz: a betekintés ingyenes, így felesleges kifizetni, ha el is olvashatjuk helyben a lényeget.) Itt ellenőrizzük, hogy valóban az-e a tulajdonos, aki árulja az erdőt, nézzük meg, hogy nincs-e valamilyen haszonélvező, akiről esetleg nem is tud az eladó (özvegyi jogosult, stb.).
Nézzük meg, hogy van-e valamilyen teher az ingatlanon, illetve hogy élvez-e természetvédelmi védettséget, műemlékvédelmet, Natura 2000 védelmet. Az ilyeneket a legjobb elkerülni, mert sokszor komoly korlátozásokat jelentenek. Nem tilos ilyet venni, de mindenképpen nagyobb körültekintést igényel, sokkal jobban körbe kell járni a témát.
Ezután érdeklődjünk az erdészeti hatóságnál is, hogy nem sújtja-e valamilyen szankció a kiszemelt erdőt. Itt kérjünk másolatot az erdőtervből is, ez tartalmazza a haszonvételi lehetőségeket (nem akkor és annyit vágunk, amikor mi akarjuk!). A nem hiteles szemlemásolat ára erdőrészletenként 1500,- Ft.
Mennyit ér?
Az erdő értéke két részből áll össze: faállomány + termőföld. Az előbbi értékét viszonylag egyszerű meghatározni. Mindenképpen érdemes fatömegbecslési jegyzőkönyvet készíttetni szakemberrel, mert ugyan az erdőterv is tartalmaz fatérfogatadatokat, de erről fontos tudni, hogy az csak az erdőtervezés pillanatában meglévő fakészletet rögzíti, és a mérési módszerekből adódóan kevésbé pontos (10 évente erdőtervezik újra ugyanazt az erdőrészletet). Természetesen a faállomány értékét a minőség is befolyásolja. A termőföld értékét igen nehéz megbecsülni erdő esetében, országszerte is igen változó. Függ pl. a megközelíthetőségtől, utak állapotától, vadállomány nagyságától. Általánosságban elmondható, hogy értéke nagyjából a közepes szántóföld adott vidéken megszokott árának 30-60%-a.
Mennyi a befektetés hozama?
Itt mostcsak rövid vágásfordulójú akác és nemesnyár állományokra említek egy-egy példát (teljesen leegyszerűsített számítással, egy egész termelési cikusra). A komolyabb faállományok (pl. tölgyes, bükk) akár 50-100 év alatt éri el a vágásérett kort.
1 ha nemesnyár erdő, 25 éves vágáskorral. Várható véghasználati fakészlet 230m3. Az egy köbméter faanyagon elérhető nyereség levonva a kitermelés, szállítás, állománynevelés és a kitermelés utáni újraerdősítés költségeit kb. 5000,- Ft. a termőföld értéke legyen 400.000,- Ft. Így a ciklus elején az erdőnk 400.000,- Ft-ot ér, 25 év múlva pedig 1.550.000,- Ft-ot. Ez évente 5,6%-os kamatnak felel meg. 1 ha akácos, 35 év vágáskorral. Várható véghasználati fakészlet 180m3. Az egy köbméter faanyagon elérhető nyereség levonva a kitermelés, szállítás, állománynevelés és a kitermelés utáni újraerdősítés költségeit kb. 11.000,- Ft. a termőföld értéke legyen itt is 400.000,- Ft. Így a ciklus elején az erdőnk 400.000,- Ft-ot ér, 35 év múlva pedig 2.380.000,- Ft-ot. Ez évente 5,2%-os kamatnak felel meg.
Az árak mai értéken értendők, ha infláció lesz, akkor többért is lehet majd eladni a jövőben a fát.
Előnyök, hátrányok
Hátránya, hogy nem lehet gyorsan túladni rajta, ha hirtelen kell a pénz. Ha két héttel a véghasználat előtt ellopják a fát, akkor semmi bevétel nincs, de az erdőfelújítást akkor is el kell végezni. Ha a sok vad miatt nem nőnek megfelelően a fiatal fák, vadkárelhárító kerítést kell építeni. Előny, hogy ha másra nem is, de tűzifára szinte egészen biztosan lesz kereslet még jó sokáig (hacsak nem valósítják meg időközben a fúziós erőművet, de akkor amúgy is elég nagy változások elé nézünk…), és valószínűleg az ipari fára is mindig lesz igény. Azt is kevésbé tartom elképzelhetőnek, hogy a mindenkori kormány bármilyen adót be merne vezetni a termőföldre, ellentétben mondjuk a bankbetétekkel. Ha valaki fával fűt, akkor pedig különösen jó befektetés.
Kiszámoló blog
