A lakosság egy igen jelentős hányada valamilyen vallási vagy erkölcsi meggyőződés mentén éli az életét. Az ő számukra komoly gondot okozhat olyan cégekbe pénzt fektetni, amelynek tevékenysége az elveikkel ellentétes.
Vannak, akiknek a természet vagy éppen a munkások kizsákmányolása nem fér bele az értékrendjébe, esetleg a környezetszennyező cégek. Más nem szívesen támogatna olyan cégeket, amelyek pornográfiával, szerencsejátékkal, emberi embriókkal való kísérletezéssel, fegyvergyártással vagy bármi hasonlóval foglalkozik.
(Egy felmérés szerint az átlagember az alábbi cégekbe nem fektetne pénzt: Emberi jogok megsértése, rabszolgamunka, gyerekmunka 74%, pornográfia 56%, fegyvergyártás 46%, állatkísérletek 40%, dohánygyárak 27%, génmanipulált élelmiszerek 16%, palagáz 15%, nukleáris energia 13%, alkohol 11%, olaj, olajhomok, fosszilis üzemanyagok 9%.)
Azonban amikor egy befektetési alapba vagy ETF-be fektetünk, nem tudhatjuk, hogy az alapkezelő milyen részvényeket vagy kötvényeket fog vásárolni a pénzünkből, éppen egy Bangladesben gyerekeket alkalmazó ruhagyár vagy abortusztablettákat előállító gyógyszergyár részvényeit fogja-e megvenni az alapkezelő? Márpedig ha te a pénzed adod egy ilyen cégnek, akkor azzal segíted a munkáját, amit egyébként mélyen elítélsz.
Ezen az erkölcsi problémán segítenek a speciális alapok. Vannak úgynevezett “etikus” vagy “szociálisan felelősségteljes vagy tudatos”, “zöld” alapok. Vallási oldalról vannak katolikus, protestáns, zsidó és iszlám befektetési alapok is.
Ezeket az alapokat választva biztosak lehetünk benne, hogy a pénzünkkel nem támogatjuk a számunkra nem kedves cégek működését és termelését.
A vallási meggyőződés mentén befektető alapok általában nem fektetnek pornográfiába, szerencsejátékba, dohánygyárakba, abortusszal, embriókísérletekkel foglalkozó cégekbe, alkoholt előállító vállalatokba, magas kamatra kölcsönadó cégekbe. (A fegyvergyártás megítélése nem egységes.)
A zsidó alapok kerülik a terrort támogató országok cégeit is, illetve igyekeznek befektetni a tőkehiányos kisvállalkozásokba (támogatandó a szegényeket.).
Az iszlám alapok kerülik a kötvényeket a kamatfizetés miatt, ami az iszlámban tilos. Erről itt írtam bővebben: Az iszlám bankok. Ezen kívül nem fektetnek disznóhúst feldolgozó cégekbe és kamatszedésből élő cégekbe sem. (Egyik ilyen legismertebb amerikai iszlám alapkezelő az Amana.)
Ezek az alapok a megkötések ellenére általában jól diverzifikáltak, az egyik vallási alap a S&P 500 cégeiből 100-at talált alkalmasnak a befektetésre.
A katolikus Ave Maria alapkezelő Rising Divident (növekvő osztalékot fizető cégek) alapja 150 cégbe fektet a Russell 2000 cégeiből, de természetesen a növekvő osztalékot fizető cégekbe való befektetés is számos céget kiejtett a kétezerből.
A vallásos befektetési alapok hozamai megközelítik, néha meg is haladják a tőzsdeindexbe fektető alapok hozamait, költségeik tekintetében azonban inkább a drágább alapkezelői díjjal rendelkező alapok között vannak. (Bár éppen a fent említett Ave Maria alap költségmutatója 0,86%, ez teljesen átlagos.)
A magasabb költségek ellenére az ilyen alapokba fektető személyek az átlagosnál sokkal jobb profitot érnek el. Ennek az az oka, hogy sokkal inkább ragaszkodnak a befektetéseikhez, ezért nem adják el ezeket és nem rendezgetik át állandóan a portfoliójukat. Hogy ez miért jó, erről már itt írtam részletesen: Hagyd békén a befektetéseidet.
Néhány további keresztény befektetési alap az érdeklődőknek: GuideStone, Timothy Plan, Steward, New Covenant, Aquinas . Amint láthatjuk, ugyanazok az alapok, mint más alapkezelőknél (osztalékfizető, kis cégek papírjai, stb.) ezeknél a cégeknél is megtalálhatóak.
Vallási alap magyar alapkezelőnél tudtommal nem létezik, de etikus alapot többen is kínálnak, mint például a Pioneer vagy az Aberdeen alapkezelők.
Ha téged érint a téma, érdemes elgondolkodnod, hogy a befektetéseid is tükrözzék a meggyőződésedet.
