Sokatok kérésére most az állampapírokról írok, röviden és reményeim szerint érthetően.
Mi az állampapír?
Az állam valami különös oknál fogva általában sokkal többet költ minden évben, mint amennyit megkeres, azaz adók és egyéb módokon beszed a gazdaság szereplőitől. (Az állam vállalkozhat is állami cégeken keresztül, de ez most lényegtelen.)
A keletkező hiányt hitelfelvétellel pótolja, ezeket a kibocsátott kötvényeket hívják állampapíroknak.
Ezek a kötvények különböző futamidejűek, jellemzően három hónap és 30 év között szokott lenni a lejárati idő.
A államkötvények általában évente fizetnek kamatot, de van féléves kamatozású és kamatot nem fizető, de diszkontáron (névérték alatt) kibocsátott úgynevezett diszkont-kincstárjegy is.
Ki garantálja az állampapírok visszafizetését?
Sokan annyira az OBA és a BEVA bűvöletében élnek, hogy gyakori kérdés, ki garantálja az állampapírok visszafizetését? Nos, senki, csak maga az állam. Ez sokkal több, mint bármilyen OBA vagy BEVA, a maguk kis 10-15 milliárdos vagyonával. (Itt írtam nemrég az OBA-ról és a BEVA-ról: Tudnivalók az OBA-ról és a BEVA-ról.)
Miért biztonságos az állampapír?
Az állam nem egy vállalat vagy bank, amelyiknél hétfő reggel még semmi baj, estére pedig teljesen csődbe megy, ahogy tette ezt jó néhány bank vagy brókercég az elmúlt hónapokban.
Az állam ha akar, tud adót emelni, kiadást csökkenteni, sőt akár még pénzt is tud nyomtatni, hogy legyen miből kifizetni a lejáró adósságokat.
Ezért egy állam nehezen megy csődbe, amíg van, aki hitelezze.
Gond akkor van, amikor már senki nem akarja finanszírozni az állam adósságait, de ez egy folyamat, nem egyik napról a másikra történik.
Nézd meg Ukrajnát, már három éve a csőd szélén táncol és még mindig nem ment csődbe. Ami nem azt jelenti, hogy nem is fog soha, de van időd felkészülni rá.
Ha egy állam mégis csődbe megy, utána még mindig megmarad, tehát van esély, hogy bár késéssel, de visszakapd a pénzed, vagy legalább annak egy nagy részét.
Na és Görögország és Argentína?
Az állam csak a saját devizájában ilyen nagy legény, ha más devizában adósodott el, akkor nem tudja a devizahiányt saját pénz nyomtatásával ellensúlyozni. Görögországnak a legnagyobb baja, hogy eurót használ, így nem tud pénzt sem nyomtatni, ezzel elinflálni a tartózását, se a saját devizáját nem tudja leértékelni (ami az előzővel egyenértékű intézkedés.)
Mennyi a magyar állam adóssága és ebből mennyi van külföldi devizában?
Jelenleg 15.324 milliárd forint a forintban és 8.324 milliárd forint az egyéb devizában fennálló adósság. Ez nagyon nem kevés, fejenként 2,41 millió forint, egy négytagú család közel 10 millióval tartozik, aminek csak az éves kamataira elmegy mintegy félmillió forint.
Ezt a kamatot és a tőketörlesztést is adók formájában fizetteti ki az állam az állampolgárokkal. Ezért amikor örülsz mint megtakarító a lakossági állampapírok magas hozamának, jusson eszedbe, hogy az állam ezeket a kamatokat a másik zsebedből adó formájában húzta ki.
Meddig fenntartható egy államadósság?
Ez egy jó kérdés és nincs is rá egzakt válasz. Az államadósság mértékét a GDP arányában szokták meghatározni. 50% alatt nincs komoly eladósodottság, 80% felett már kezd cinkes lenni a dolog, 100% felett pedig kifejezetten egészségtelen.
Azonban a konkrét összegnél sokkal fontosabb a trend iránya (növekvő, csökkenő, túl dinamikusan növekvő), az oka (rossz gazdasági szerkezet, háború, vagy csak túlzóan osztogató politikusok) és a kamat mértéke.
Egy 80%-os államadósság 5% kamat mellett megterhelőbb, mint egy 160%-os adósság 2% kamatteher mellett.
Az ország megítélése is számít: egy feltörekvő ország megítélése sokkal gyorsabban romolhat, mint egy régi fejlett gazdaságé. (Magyarország feltörekvő országnak számít.)
Magyarország bruttó adóssága 80% feletti, ennek mértéke rendszeresen változik a devizaárfolyamok változása és a hitelek felvétele illetve visszafizetése miatt.
Honnan fogom tudni, hogy államcsőd lesz?
Az államcsőd az, amikor az állam nem képes teljesíteni a fizetési kötelezettségeit, például a lejáró állampapírokat nem képes maradéktalanul kifizetni.
Erre sokkal kisebb az esély, mint egy vállalati kötvények esetében, de azért elképzelhető.
Szerencsére te már legalább 3 hónappal előtte tudni fogod, ha államcsőd fenyeget, hogy honnan és hogyan, leírtam már itt: Honnan tudod, ha államcsőd lesz?
Milyen állampapírok vannak?
Vannak a bárki által megvehető állampapírok (1-3-5-10 éves kötvények, diszkont-kincstárjegyek, stb.) és a csak lakosság számára értékesített állampapírok.
Az első csoporttal nem is foglalkozunk, mert jelenleg 1,6% körül fizetnek a féléves-egyéves normál papírok, de az ötéves papírok éves hozama is csak 2,6%. Ezek a “nagykerárak”, te ennél még kevesebbet kapnál. Ezeket hagyjuk meg az intézményi befektetőknek.
Ennél sokkal érdekesebbek a lakossági papírok.
A féléves kincstárjegy 2,75% kamatot fizet, az egyéves 3%-ot, a lépcsőzetesen fizető egy és kétéves futamidejű 2,7-3,2%-os EHM-mel bír.
Ezek közül választhatsz, ha rövidebb távra szeretnéd a pénzed nélkülözni.
Hosszabb távra ott van a Prémium és a Bónusz állampapír.
A Prémium állampapír infláció felett 3 vagy 4%-ot kamatozik. Minden évben megnézik az inflációt és ahhoz képest fizetnek 3 vagy 4%-kal többet. Nulla százalék infláció alatt nullával számolnak.
Vagyis minimum 3 vagy 4% kamatot kapsz évente. Ha az infláció 30% lesz, akkor pedig 34%-ot. A futamidő 3 és 5 év lehet, de ezt nem a vásárlástól kell számítani, mert a lejárat dátuma fix, függetlenül attól, mikor veszed meg. Egy-egy állampapírt több hónapig-évig árulnak, ettől függetlenül a lejárata és a kamatfizetése előre meghatározott. (A prémium állampapír létezik eurós verzióban is, ekkor eurózona inflációja plusz 2% a kamat.)
A Bónusz állampapír az egyéves normál (nem speciálisan lakossági) diszkont-kincstárjegy hozamainál fizet többet, futamidőtől függően (3-5-10 év) plusz 1,25-2,5% a rajta lévő kamatbónusz.
A jelenlegi hozamai 3,49-4,49%, de ez is évenként változik, itt is évente állapítják meg a következő évi kamatot az évfordulókor érvényes diszkont-kincstárjegy hozam ismeretében.
Én személy szerint a Prémium állampapírt preferálom, mert pont a legnagyobb ellenség, az infláció ellen ad hatásos védelmet. De a döntés a tiéd.
Hol vegyünk állampapírt?
A válasz egyszerű: a Magyar Államkincstárnál. Fiókok listája
Ennek több oka van: ott díjmentes a számlavezetés, minden papír elérhető és a legfontosabb: nincs olyan problémád, hogy tönkremegy a brókercéged, vagy a bankod, esetleg elcsalják a befektetésedet.
Ha úgyis az állam az adósod, legegyszerűbb és legolcsóbb, ha nála vezeted a számládat is.
Ha hosszabb távra nem kell a pénz, tedd TBSZ számlára, erről itt írtam: A TBSZ számláról.
Mennyi pénzt tegyünk állampapírba?
A rövid válasz: ne mindet.
Pár millió forintig nyugodtan tartsd ott a pénzed, de ennél komolyabb vagyonnál már egészségtelen, ha minden megtakarításod egy helyen van. Érdemes több devizában, több helyen tartani a pénzed, legyen az kötvényalap, részvényalap, vagy bármi más. Erről bővebben az Akadémián, április 21.-én indul a következő.
Amire vigyázz: sokkal több pénzed van már most is állampapírban, mint eddig gondoltad.
Az önkéntes nyugdíjpénztárad, az egészségpénztárad éppúgy ott tartja a pénzének nagy részét, ahogy a mindenféle alapkezelők kötvényalapjai, pénzpiaci alapjai, az abszolút hozamú alapok is gyakran a pénz 80%-át állampapírban tartják. De az ingatlanalapod is lehet, hogy a pénz felét itt tartja.
Az nem diverzifikáció, hogy 5 banknál veszel különféle kötvényalapot, ha mindben 95% feletti a magyar állampapír aránya plusz az abszolút hozamú alap 80%-a is állampapír.
Ezeknek adjak kölcsön? Bármikor lenyúlhatják!
Soha nem értettem az ehhez hasonló kijelentéseket. Ha ennyit nézel ki az állam vezetőiből, akkor miért gondolod, hogy egy rendelettel nem zárolhatják az összes bankszámlát és értékpapírszámlát, sőt államosíthatják a céged és a lakásodat is?
Ha ilyen szintű paranoiával küzdesz, akkor neked legjobb az összes pénzedet valutában a párnacihában tartani. Csak ne számold ki, mennyit buksz az elmaradt kamatokon és igyekezz ne rettegni, hogy a tolvajok az otthonodból is “lenyúlhatják a pénzedet”.
Mindenki másnak ott van az állampapír, szerintem egy biztonságos és jól kezelhető megtakarítási forma, azzal a megkötéssel, hogy ne minden pénzedet tartsd benne.
A másik fontos szempont, hogy a befektetés soha nem statikus döntés. Előfordulhat, hogy 15-25 év múlva a demográfiai válság és ezzel összefüggésben az állam még nagyobb mértékű eladósodása miatt nem lesz jó ötlet a magyar állampapír. De most egy jó döntés, ha alacsony kockázat mellett normálisabb hozamokra vágysz.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
