Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható a kettős minőség 2022 májusától, miután az Országgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta a fogyasztóvédelmi törvény módosítását kedden - hívta fel a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A közlemény szerint a tárca által javasolt változtatás véget vet a fogyasztókat megtévesztő, megkülönböztető gyakorlatnak. A megkezdett laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, hogy a Magyarországon kapható tisztító- és tisztálkodószerek némelyike kevesebb hatóanyagot tartalmaz a Nyugat-Európában azonos márkanéven és csomagolásban kínált terméknél.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a közleményben kiemelte: nem engedhető meg, hogy a magyar vásárlókat bárki is másodrendűként kezelje, a hazai fogyasztók hátrányos megkülönböztetése elfogadhatatlan. Egyazon terméknek egyforma minőségűnek kell lennie függetlenül attól, hogy Budapesten, Bécsben vagy Berlinben árusítják.
Az első lépéseket Magyarország tette meg az Európai Unióban megvásárolható termékek kettős minőségének felszámolásáért 2017-ben. A kezdeményezésből mára uniós irányelv lett, amelyet az elsők között, egy évvel az átültetési határidő előtt építettünk be a nemzeti szabályozásba - hangsúlyozta Palkovics László.
A törvénymódosítás alapján tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, hogy márkanevében, küllemében megegyezik más tagállamokban forgalmazott termékkel, összetételük vagy más jellemzőik azonban jelentősen eltérnek. A jogszerű és objektív tényezőkkel indokolható különbségekről a vásárlót tájékoztatni kell.
A 2022 májusában hatályba lépő szabályozás alapján szankcionálhatóvá válik a kettős minőség. A kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében ez legfeljebb 500 millió forintos nagyságrendű lehet.
Az ITM és a fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét ellenőrzi. Az élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal járhat el. A másfél éves felkészülési idő alatt a gyártók és a forgalmazók önkéntes intézkedésekkel tehetnek eleget a jogszabályi kötelezettségnek.
Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriumában 380 különböző termékminta vizsgálata van folyamatban. A Magyarországon kapható háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szereket az Ausztriában, Németországban és Olaszországban árusított termékpárjaikkal hasonlítják össze. Egyebek mellett mosó- és mosogatószerek, folttisztítók, fehérítők, öblítők, samponok, tusfürdők és folyékony szappanok címkéjét, csomagolását, összetevőit és mérhető hatóanyag-tartalmát vetik össze a szakemberek.
A laboratórium a beérkezett termékminták több mint harmadát már bevizsgálta. Ezek közül a belföldön beszerzett 52 kozmetikumot és háztartás-vegyipari cikket a külföldön megvásárolt 76 termékpárjukkal hasonlították össze. Egy magyar mintához több különböző országból származó árucikk is tartozhat.
Tizennégy termékről derült ki, hogy bár a címkéken azonos megnevezés és egyforma összetétel szerepel, a magyar mintában mégis kevesebb a hatóanyag, vagy az azonos márkanéven belül a jobb minőségű külföldi termékből hazai változat nem kapható. A kettős minőségű árucikkek között mosószer, folttisztító, tusfürdő és sampon is lelepleződött. A fogyasztóvédelem már most jelzi az érintett piaci szereplőknek, hogy miként kell megváltoztatniuk gyakorlatukat a majdani bírságolás elkerüléséhez.
Az eltérő minőségű termékek neve a hatósági eljárás megindításával válik közölhetővé, amire a törvénymódosítás hatályba lépése után, 2022 májusától lesz lehetőség. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jelenleg zajló termékvizsgálat összesített számadatait várhatóan 2021 tavaszán ismerteti majd - áll a közleményben.
Forrás: MTI
