Huszonötmilliárd forinttal támogatja a kormány a Fővárosi Állat- és Növénykert új területe, a Pannon Park létrehozását, a kabinet szerdán döntött a támogatásról - jelentették be Tarlós István főpolgármester, Kovács Zoltán kormányszóvivő és Persányi Miklós, az intézmény főigazgatója helyszínen tartott sajtótájékoztatóján.
A Városliget megújulásához szervesen kapcsolódó projekt több ütemből álló fejlesztési tervének megvalósulása után európai, sőt világszínvonalú állatkert és olyan bemutatóközpont jön létre, amely egyedülálló. A kormány 25 milliárdos keretösszegben nyújt támogatást a fővárosnak és a fővárosi állatkertnek a tervei kivitelezésében – hangzott el.
Tarlós István köszönetét fejezte ki a kormánynak a fejlesztési elképzelések támogatásáért. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel már tavaly megegyeztek, és az év elején is megerősítették, hogy a főváros és a kormány a budapesti fejlesztésekben együttműködik. Az állatkert, amely Európa és a világ egyik leghíresebb állatparkja, jövőre lesz 150 éves. Az utóbbi száz évben mintegy százmillió látogatót vonzott, ezzel messze a leglátogatottabb hazai kulturális attrakció, amely megérett a területbővítésre – fogalmazott a főpolgármester. Hozzátette: 2016-ban átadják a Meseparkot, várhatóan 2018-2019-ben pedig elkészül a különleges biodómmal kiegészülő Pannon Park is. Emellett a Vidámpark egykori területén új látogatóközpontot, kiszolgáló gazdasági egységeket alakítanak ki.
{mp4remote}http://www.budapestvideo.hu/attachments/550_25-milliard-a-pannon-parknak.mp4{/mp4remote}
Előzmények
A Fővárosi Állat- és Növénykert területe a közelmúltban jelentős mértékben kibővült. Az 1866. augusztus 9-én megnyílt kert területe története során többször is változott, de a múltban ez a változás mindig a terület csökkenésével járt. Így az 1864-ben kijelölt 18 hektárnyi terület az 1950-es évekre 10,71 hektárnyira zsugorodott. Ez komoly nehézségeket jelentett az állatkert fejlesztésében. Az elmúlt évtizedek során több ötlet is felmerült a területi szűkösség orvoslására, de ezek közül végül egy sem valósult meg.
Közben a szomszédos Vidámpark a rendszerváltoztatás óta egykori látogatóinak 4/5-ét elveszítette, fenntartása mind nagyobb nehézséget okozott. Működésének utolsó öt évében Budapestnek összesen egymilliárd forintnyi közpénzt kellett áldoznia csak arra, hogy a Vidámpark a szezon kezdetén egyáltalán megnyílhasson. A kialakult helyzetben a Fővárosi Közgyűlés a Vidámpark bezárásáról hozott határozatot, a területet pedig a Főváros Állat- és Növénykert kapta meg.
A korábbi üzemeltető 2014 februárjában vonult le a területről, az állatkert április végére már megnyitotta a területen az új Holnemvolt Parkot. Ennek a családi szórakoztató parknak a látogatottsága az első évben elérte a 450 ezer főt, vagyis jóval meghaladta a Vidámpark utolsó éveinek átlagos éves látogatószámát.
A Holnemvolt Park kialakításával párhuzamosan az állatkert középtávú fejlesztési tervet is kidolgozott a terület hasznosítására. Ennek két fő tematikai egysége van: a Mesepark és a Pannon Park. Az új, 6,5 hektárnyi terület nagyobb része, mintegy 4 hektár a Pannon Park számára van fenntartva, a fennmaradó területet, illetve a volt gazdasági udvart a Mesepark foglalná el.
KÉPGALÉRIA - Látványtervek az állatkert fejlesztéséről
Mesepark
A Mesepark, illetve annak központi létesítménye, az úgynevezett Mesevár tematikája a magyar mesék állatszereplőin, tehát meseállatokon, és nagyrészt szelíd, simogatható állatokon alapul. Ebben a zónában tehát állatsimogatók, háziállatok és ház körüli állatok bemutatói, játszóház, egyedi mese-játszóterek, gyermeklovarda, állatterápiás létesítmények kapnának helyet. A Meseparkhoz kapcsolóan üzemelnének a műemléki játéküzemek, egyúttal az autentikus városligeti, „Lizsé” hagyományokat is felelevenítve.
A Meseparkhoz kapcsolódóan alakítanák ki a madárkórházat, amelyben az állatkert évente mintegy kétezer állatot érintő mentő tevékenysége kaphatna új, végleges otthont. Ezzel nemcsak a mentőmunka körülményei javulnak, hanem több lehetőség lesz arra is, hogy a nagyközönség az állatmentő tevékenység gyakorlati műveleteiről minél többet láthasson a saját szemével.
Pannon Park
A Pannon Park központi létesítménye egy úgynevezett biodóm lenne. Ebben a Pálmaháznál is sokkal nagyobb, hatalmas csarnokban buja növényzet és gazdag állatvilág, lényegében egy fedett park és közösségi tér várná a látogatókat. A biodómhoz Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb akváriuma, illetve tágas szabadkifutók csatlakoztatnának. A biodóm kívülről egy füves dombra emlékeztetne, a tetején pedig hatalmas üvegfelületeken át áradna a fény a csarnok belsejébe. A komplexum együtt a régió egyik legfontosabb, élvonalbeli turisztikai programhelyszíne lenne.
A természetközeli, nagyvonalú környezetben bemutatott állatok és növények látványa mellett a a Pannon Park rengeteg élményt is kínálna. Többek között egy vízi szafarin is részt vehetnének a látogatók.
A Pannon Park a Kárpát-medence múltbeli élővilágát igyekszik felidézni. Évmilliókkal ezelőtt ugyanis hazánk éghajlata jóval melegebb volt a mainál, és egészen másfajta élővilág népesítette be, mint manapság. Természetesen nem a dinoszauruszok koráról beszélünk, hanem a földtörténeti közelmúltról, a miocén korról, amely nagyjából 25 millió évvel ezelőtt kezdődött és 5 millió évvel ezelőtt ért véget. Ebben az időben a Kárpát-medencében olyan állatcsoportok képviselői is éltek, amelyek ma már csak trópusi, szubtrópusi területeken fordulnak elő. Természetesen az akkoriban itt élt ősi fajok ma már nem léteznek, de mai megfelelőik, rokonaik, leszármazottaik együttes bemutatása segíthet felidézni, milyen is lehetett a táj a Kárpát-medencében ebben a múltbeli időszakban.
Állattartás szempontjából részben olyan állatok kaphatnának itt új, a XIX. századi elvárásoknak mindenben megfelelő férőhelyet, mint például az ázsiai elefántok. Ez a faj ugyan most is látható az állatkertben, ám az új helyen egy akár 6-9 állatból álló elefántcsorda is elhelyezhető lenne. Emellett számos olyan, a tematikába illeszkedő állatfajt is be lehetne mutatni, amely vagy régebb óta hiányzik az állatkertből vagy eddig még soha nem mutatták be, ilyen például a csimpánz vagy a tengeri tehén.
