Az európai helyreállítási terv lényegét tekintve a déli tagállamok igényeire szabott elképzelés, amelynek ki nem mondott célja a hosszú idő óta pénzügyi és strukturális problémákkal küzdő országok gazdasági összeomlásának megakadályozása - nyilatkozta Varga Mihály az Európai Bizottság május végén megjelentetett javaslatcsomagjáról.
A Pénzügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti: az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) keddi videókonferenciáján a magyar tárcavezető kijelentette: Magyarország álláspontja az, hogy az Európai Uniónak méltányosan és arányosan kell eljárnia a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésekor.
Az európai helyreállítási terv az EU történetében példa nélküli segélyprogram, amelynek révén a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeit az unió által a piacokról felvett hitelből finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásokkal igyekeznek enyhíteni - tájékoztatott Varga Mihály. Elmondása szerint az EB május 27-én ismertetett csomagjában olyan 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alapra tesz javaslatot, amelyből kétharmad részben az EU költségvetési programjaiba visszaforgatott támogatásokat, egyharmad részben hiteleket folyósítanának. A bizottság a források elosztásánál számos, az alacsonyabb jövedelemszintű tagállamok számára kifejezetten hátrányos megszorítással élt.
A magyar tárcavezető szerint ez különösen annak fényében aggályos, hogy érdemben nem módosítottak - a kilábalásban szintén fontos szerepet betöltő - 2021-2027 közötti költségvetésre vonatkozó februári javaslaton sem. Így az továbbra is indokolatlanul nagy kohéziós forrásvesztést jelentene hazánk számára - tette hozzá Varga Mihály.
Az aránytalanságokat jól mutatja, hogy az 50 milliárd eurós kohéziós többletforrást úgy osztanák fel, hogy annak 65 százalékát a négy déli tagállam - Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália kapja, és csak 12 százalékát a Visegrádi négyek - mutatott rá a magyar miniszter.
Varga Mihály szerint egy olyan valódi helyreállítási programra lenne szükség, amely figyelembe veszi azt is, hogy a fegyelmezett költségvetési politikát folytató, de kevésbé fejlett, nyitott gazdasággal rendelkező országoknak a helyreállítás nagyobb terhet jelenthet a későbbiekben. Ezért a források elosztásánál nagyobb súllyal kell szerepelnie a GDP- és munkanélküliségi mutatókban a válság eredményeként bekövetkező változásnak, vagy éppen a válságnak kitett szektorok gazdaságban betöltött súlyának.
MTI 2020. június 9.
Forrás: koronavirus.gov.hu
