Idén minden egészségügyi dolgozónak 500 ezer forintos pluszjuttatást biztosítanak - jelentette be Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök az interjúban az ország legfontosabb dokumentumának nevezte az úgynevezett egészségügyi átcsoportosítási tervet, amely arról szól, hogy a koronavírus-fertőzés tömegessé válásakor hogyan kell majd az erőket átcsoportosítani. A kormányfő azt is szorgalmazta: "úgy küzdjünk meg a válsággal, hogy ne adjuk fel a céljainkat".
A törvények egészségügyi veszélyhelyzetben minden egészségügyi dolgozónak kötelezővé teszik a vezényelhetőséget, ilyenkor központilag lehet gazdálkodni velük - mondta, jelezve, hogy a megbetegedett egészségügyi dolgozókat pótolni kell.
A kormányfő hozzátette: 110 kollégiumot foglaltak le - ahol 19 820 embert tudnak elhelyezni - és 58 hotelt - ezek 5661 ember elhelyezésére alkalmasak -, továbbá szolgálatba van állítva 3543 gépjármű, és felkészültek 203 770 ember étkeztetésére.
Ez egy katonai vezénylési akcióterv a tömeges járvány időszakára - mondta Orbán Viktor, úgy fogalmazva: az egészségügyet próbára tevő nagy roham még előttünk áll.
"Harcolnunk kell minden egyes emberéletért" - jelentette ki a miniszterelnök, méltatva az orvosok, az ápolók, a mentősök, a járványügyi szakemberek, a rendőrök, a katonák, az élelmiszerboltokban és gyógyszertárakban dolgozók, valamint a fuvarozók munkáját, továbbá a gyermekeikkel otthon lévő édesanyákat, a digitálisan oktató tanárokat, és az időseket is, akiknek különösen nehéz, hogy most nem találkozhatnak rokonokkal, barátokkal.
Bejelentette egyúttal, hogy idén minden egészségügyi dolgozónak 500 ezer forintos pluszjuttatást biztosítanak. Az ezt - és más intézkedéseket, pénzügyi eszközöket is - tartalmazó járványügyi alapot szombaton mutatja be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Orbán Viktor arról is beszélt, szerdára tervezi, hogy döntést hoznak a múlt héten bevezetett kijárási korlátozások jövőjét illetően.
Közölte: a kijárási korlátozások jövő hét szombatig vannak érvényben, és dönteni kell, hogy fenntartják-e vagy sem. "Ha a kényszer rávisz, akkor megtesszük, de érzem, hogy ez természetellenes" - fogalmazott.
Megjegyezte, közeleg a húsvét, amely egy családi ünnep, "vinné az embert a lába meg a szíve", de "ez most aligha lesz lehetséges" vagy csak szigorú korlátozások között.
Hozzátette, a húsvét talán arra is alkalmas, hogy átgondoljuk, hogyan szervezzük meg az életet addig, amíg a koronavírus elleni vakcina megszületik.
A koronavírus-törvényt ért EU-s kritikákról azt mondta: Brüsszel "velünk foglalkozik, pedig a vírussal kellene". "Nem tudom, milyen emberek ülnek ott, de azt tudom, hogy itt, Budapesten nekünk minden magyar élet elvesztése fáj. (...) Nem lehet az embernek fontosabb dolga, minthogy azzal törődjön, hogyan mentse meg az életeket. Ehhez összefogás, együttműködés kell" - fejtette ki.
"Brüsszelben ülnek valami buborékban, és osztják az észt, ahelyett, hogy mentenék az életet" - fogalmazott, azt nevezve a legfontosabbnak, hogy "ne hagyjuk magunkat provokálni".
A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar parlament gőzerővel dolgozik, a kormánynak és a neki adott veszélyhelyzeti jogköröket pedig úgy értékelte: ez nagyjából annyi, mint amennyi jogköre Franciaország elnökének van békeidőben.
Úgy összegezte álláspontját: teljesen nyilvánvaló, hogy politikai támadásról van szó, ugyanis "vannak, akik fenik a fogukat erre az
