Háztáji finomságok a fővárosban is.
Az élményközpontú vásáron a hagyományos elkészítési módokból is ízelítőt kaphatunk.
Nagy érdeklődésre tartott számot az első, Húsvéti termelői vásár március végén a Rozmaring Kertvendéglőben, ahol a budapestiek is megismerhették a vidéki gazdák kínálatát. A sikeren felbuzdulva a szervezők úgy döntöttek: ezzel egy rendezvénysorozatot indítanak útjára, aminek legfőbb célja, hogy a városi ember is visszataláljon a tömeggyártott termékektől a természetességhez. Ennek következő lépése a május 23-ai Pünkösdi termelői vásár.
Mi pótolhatja az éttermezést és a rendezvényeket a koronavírus idején? Ez a kérdés merült fel a Margit-szigetre néző, Duna-parti Rozmaring étterem és rendezvényház marketingesében, Szabó Ádámban, aki azért tért haza külföldről, hogy maga is beszálljon a 31 éves múltú családi vállalkozásba. Ekkor született meg a termelői vásár ötlete: a kerthelyiség ideális ahhoz, hogy teret biztosítson a budapesti vásárlók és a termelők találkozásának.
“Az összefogásunk célja egymást segítve juttatni el ezeket a minőségi termékeket a budapesti célközönséghez” - mondja Ádám, akinek ebben a regisztrált termelőkkel együttműködő online piactér, a zoldseges.com vált a legfontosabb partnerévé.
“A hagyományos háztáji gondolkodás nem tud a tradícióktól elszakadva digitalizálódni. Éppen ezért az ilyen alkalmak nélkülözhetetlenek hozzá, hogy ez az ismerkedés fel tudjon gyorsulni, és hogy ennek a világnak a képviselői beléphessenek az online térbe. A digitalizációnak valójában nem másról kéne szólnia, mint hogy leegyszerűsíti, elősegíti az emberek együttműködését” - mondja Goda Szilárd, a zoldseges.com alapítója. Sokat jelent már az is, ha eljárunk a piacra, és egy-egy előre készített terméket lecserélünk valamire, ami autentikus. Én jobb szájízzel tenném azt a mézet a kávémba, amiről tudom, hogy egy negyedik generációs vállalkozás felhalmozott tudása van benne, mint azt, amit száz közül vettem le a polcról” - teszi hozzá Ádám.
A cél tehát nem csupán a termelők és áruik bemutatása: a szervezők szeretnének egy közösséget kialakítani a hasonló gondolkodású emberekből Budapesten, erősíteni az összefogást, az együttműködést. Ennek szerves része a termelői vásár, ami nagy területen áll rendelkezésre.
De hogy működött ez az ötlet a pandémia idején?
“Félő volt, hogy a járvány miatt a Húsvéti termelői vásáron nem lesz túl sok érdeklődő, de nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Volt, aki a Facebookon értesült az eseményről, mások a napi menüjükért érkeztek hozzánk, aztán ott ragadtak. Ez a szabadtéri vásár a kerthelyiségünkben remek alkalom volt az embereknek, hogy végre kimozduljanak a négy fal közül” - meséli Ádám, aki elsőre csak a digitális marketing eszközeivel hirdette a vásárt, ám már ez a kísérleti alkalom is jó tapasztalatokkal zárult. Nem is lehetett kérdés, hogy egy rendezvénysorozat kezdetét jelenti majd: erre az évre nem kevesebb, mint 5 további dátumot is felvettek a naptárba.
A vásárok különleges vonzereje, hogy abszolút élményközpontúak: többet kínálnak, mint egy piactér, ahol csak kiállítók vannak jelen. Egész napos elfoglaltságot nyújtott már az első alkalom is, a későbbiekben pedig egyre nagyobb teret kapnak majd a programok.
A május 23-ai, pünkösdi vásáron már olyan termelők és kézművesek is megjelennek, akik bemutatják, ők hogyan készítik el az ételeket, alapanyagokat. Az eseményt követően Ilyés-Szabó Anna mesemondó művész előadására is sor kerül, amire a helyszín külön jegyárusítást biztosít, de a vásárra való belépés továbbra is ingyenes. Emellett az érdeklődők több szabadtéri színház és előadó műsoraira vásárolhatnak kedvezményes árú jegyet.
“Nyáron a lekvár-befőzés művészete is szerepet kap majd a tematikában, később pedig a szüret és a gyümölcslevek, italok, párlatok is előkerülnek. Addigra remélhetőleg már bátrabban tudunk közösségbe menni, nem lesz rajtunk ekkora nyomás a vírushelyzet miatt, a vásár pedig fedett helyszínnel is kibővülhet majd. Addig is biztonságos távolságtartással, a szabad levegőn zajlik az esemény” - zárja Ádám.
