A budapesti használt lakások iránti kereslet 14 százalékkal csökkent június és augusztus között az előző év azonos időszakához képest. Az egyik ingatlankereső portál adatai szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a befektetési célú lakásvásárlók számára már kevésbé éri meg újabb ingatlant venni.
A gyakorlatban a kevesebb érdeklődés azt is jelenti, hogy kevesebb adásvételt kötnek a budapesti lakáspiacon, ami az árak drasztikus emelkedését is megfékezheti, vagy akár meg is állíthatja a következő időszakban – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzője az M1 Forint, fillér című műsorában.
Balogh László szerint a kereslet visszaesése egybeesik a kiemelkedő kamatozású lakossági állampapír bevezetésével, amely lényegében kockázatmentesen biztosít hasonló éves hozamot, mint egy budapesti lakás kiadása.
A budapesti használtlakás-piacon a saját célra vásárlók számára az árak már a megfizethetetlenség kategóriájában vannak. Ez azt jelenti, hogy a kínálati árak is 600–700 ezer forintos négyzetméterárat értek el: Budapesten átlagosan egy 50 négyzetméteres lakásért 30–35 millió forintot kérnek az eladók – tette hozzá Balogh.
Az újépítésű-lakások piaca továbbra is töretlen, a kereslet fokozatosan bővült az elmúlt időszakban – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. 2019 első hat hónapjában mintegy 1400 új lakás jelent meg a fővárosi kínálatban, ezzel együtt mintegy 33 ezer új ingatlan fejlesztése zajlik jelenleg Budapesten – mutatja az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő hálózat felmérése.
Hogyha a négyzetméterárakat nézzük, akkor 500 ezertől 3,2 millió forintig terjedő skálán nagyon széles a választék a piacon. A legolcsóbb lakások a külső pesti kerületekben vannak, az ezeknél drágábbak a 650 ezertől 850 ezer forintig terjedő skálába esnek, amelyek még a megfizethetőbb lakások.
A luxuslakásokért egy–másfél millió forintot vagy többet kell kiadni négyzetméterenként. Ezek az ingatlanok a budai oldalon, a klasszikus hegyvidéken és a belvárosban találhatók – magyarázta Soóki-Tóth Gábor.
A munkaerőpiaci mobilitás, a vidéki nagyvárosok újraiparosodásának hatásaként a legtöbb ingatlanfejlesztés az egyetemi és a megyei jogú városokban és azok agglomerációjában zajlik.
Az árak elérték a budapesti külső kerületekre jellemző 521 ezer forintos négyzetméterárat, amely 24 százalékos növekedés egy év távlatában. Körülbelül 9300 lakás van most az építés valamilyen fázisában. A legtöbb ebből 1700 Győrben, de Szeged és Debrecen is erőteljesen fejlődik.
Itt 1000–1200 új építésről tudunk, ezek már elérhetők a piacon. A megyei jogú városokban csak idén 80 új projekt jelent meg, ebből a legtöbb Pécsen és Szegeden van, ez nagyjából 1600 új lakást jelent – folytatta Soóki-Tóth Gábor.
Az év első hat hónapjában több mint 900 milliárd forint értékben folyósítottak lakossági hiteleket a pénzintézetek, ezek jelentős része lakáscélú hitelkihelyezés volt – mutatják a friss adatok. A pénzügyi szakértő szerint a folyamatosan bővülő állami támogatások jelentősen élénkítették a hitelpiacot is.
530 milliárd forint kifejezetten csak lakáshitelre ment, és több mint 400 milliárd forint, ami személyi hitel típusú hitelfolyósítás volt, és fontos, hogy a személyi típusú hitelek nagy része most már vagy lakásvásárlásra, -felújításra, -korszerűsítésre vagy hitelkiváltásra fordítja a lakosság.
A fedezetlen hitelek közé tartozik a július óta elérhető babaváró kölcsön is.
Most már több mint 5500 igénylés került folyósításra csak az első hónapban, ez több mint 54 milliárd forintot jelent – mondta Trencsán Erika, a Money.hu vezető pénzügyi szakértője.
A felmérések azt is mutatják, hogy a csok 2015-ös indulása óta már csaknem 110 ezer támogatást folyósítottak, az igénylések több mint kétharmadát használt lakásra, a támogatás egyharmadát pedig új ingatlan megvásárlására fordítják az érintett családok.
Forrás: hirado.hu
