A kata új szabályozása a kormány szándékai szerint megőrzi az adónem eddigi pozitívumait, bezárja viszont azokat a kiskapukat, amelyek a jogalkotói szándékkal ellentétes magatartást váltottak ki az adózóknál – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az Országházban.
A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslat vitájában az államtitkár expozéjában kiemelte:
a javaslat célja, hogy olyan törvényi szabályokat alakítson ki, amelyek megőrizve a kisadózó vállalkozások tételes adójának eredményeit, biztosítják, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott kör, a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.
A cél a jövőben is az, hogy a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók kapjanak lehetőséget arra, hogy a tevékenységüket terhelő valamennyi közteher fizetési kötelezettségét csekély adminisztráció mellett, méltányos mértékű adó megfizetésével teljesítsék – fejtette ki.
Hangsúlyozta: e célok megvalósítása érdekében született meg tíz évvel ezelőtt az a szabályozás, amely minden korábbinál kedvezőbb adókörnyezetet teremtett a legkisebb, jellemzően magánszemélyek részére szolgáltatást nyújtó vállalkozások, önfoglalkoztatók számára. Az adómérték és adminisztrációs terhek csökkentése mellett az adónem célja a gazdaság kifehérítése a kisvállalkozói tevékenységből származó jövedelmek legalizálásán keresztül – mutatott rá Tállai András.
Tállai András kifejtette: ez az adózási mód rendkívül sikeres volt, több mint 450 ezren választották az évek során, de „sajnos az egyszerűség és az alacsony közteher nemkívánatos irányba vitte el az adónem működését”.
Nagyon széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy a katát a munkaviszonyban végzett tevékenység kiváltására használják a munkáltatók, mivel a kata mértékének változatlansága mellett, a bérek és a minimálbér emelkedésével ez az adómérték egyre kedvezőbbé vált a normál munkaviszonyban kifizetett munkabér terheihez képest
– mondta. Hozzátette: ez a káros gyakorlat komoly versenyképességi hátrányt jelent azoknak a munkáltatóknak, akik jogkövető módon munkaviszonyban alkalmaznak szakembereket.
Úgy látja, a 2021-ben bevezetett szigorítások bevezetése következtében a bujtatott foglalkozás megnehezült ugyan, de az adó továbbra is alacsony mértéke mellett ez a jelenség továbbra sem szűnt meg. További probléma, hogy a kata lehetőséget teremt a társasági adó és az osztalék utáni személyi jövedelemadó elkerülésére is – mondta.
Közölte: az átalakításról a kormány az elmúlt hetekben széleskörű konzultációt folytatott szakmai kamarák, könyvelők, adótanácsadók képviselőivel, és egyetértés volt a kormány és a szakmai képviselők között, hogy az átalakítás során „a katát sikertörténetté tevő vitathatatlan eredményeket mindenképpen meg kell őrizni”. Ilyen az alacsony adminisztrációs szükséglet, a gazdaságfehérítő hatás, továbbá a méltányos adóteher – sorolta.
Az államtitkár kiemelte:
arról is széleskörű egyetértés bontakozott ki, hogy a problémákra olyan megoldást kell találni, amely biztosítja, hogy az adónem továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott körnek legyen vonzó adózási alternatíva.
(hirado.hu)
