A nukleáris energia szuverenitási, nemzetbiztonsági kérdéssé vált, mivel nélküle nincs ellátásbiztonság sem Európában, sem Magyarországon – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az amerikai Nukleáris Energia Intézet (NEI) kerekasztal-beszélgetésén rámutatott, hogy nem pusztán az ukrajnai háború és a szankciós válaszintézkedések miatt állt elő a mostani, példa nélküli energiaellátási válság Európában.
Mint mondta, ehhez az is kellett, hogy az elmúlt években a kontinens „túlságosan elkényelmesedett”, elmaradtak fontos beruházások és infrastruktúra-fejlesztések, a hosszú távú szerződések helyett egyre inkább a spot piacra támaszkodtak a szereplők, illetve a zöld átmenet is „ideológiai kérdéssé” vált.
Szijjártó Péter problémásnak nevezte, hogy ez utóbbi mindenféle alap nélkül erős atomenergia-ellenes állásponttal párosult a csernobili és fukusimai katasztrófára hivatkozva, márpedig szerinte ez olyan, mintha egy közúti baleset miatt lemondanánk az autóhasználatról.
Leszögezte:
a nukleáris energia sokkal függetlenebbé teszi Európát, kevésbé védtelenné a nemzetközi energiapiacoktól, így a szektor szuverenitási kérdéssé vált, nélküle nincs ellátásbiztonság, nincsenek megfizethető energiaárak és nincs zöld átállás.
A miniszter arról számolt be, hogy a kormány hatalmas vitákat folytatott azért, hogy az Európai Unió olcsó, biztonságos, fenntartható és zöld energiaelőállítási módnak ismerje el a nukleáris energiát, illetve mentesítse az ágazatot az Oroszországgal szembeni szankciók alól.
Bár utóbbit többször kimondták, a nukleáris beruházásokhoz szükséges szolgáltatásokat és termékeket is kivonták a korlátozások köréből, több intézmény és bank egyfajta „túlteljesítés” miatt továbbra is tart az ilyen ügyletektől.
Szijjártó Péter azt közölte, hogy
a magyar energiamixben a nukleáris energia 17 százalékkal szerepel, a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát a paksi erőmű termeli meg, az áramfelhasználás 34 százalékát fedezve.
A jelenlegi négy, egyenként 500 megawatt teljesítményű blokk mellé az orosz Roszatommal 2014-ben aláírt szerződés alapján 2030-ra két VVER-1200 típusú reaktor lép majd működésbe 2400 megawattos összteljesítménnyel. Az erős társadalmi támogatottságot élvező projekt során pedig eleget tesznek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak – tudatta.
Hozzátette, hogy a kapacitásbővítésre nagy szükség van, mivel Magyarországon az autó- és elektromos akkumulátorgyártó vállalatok energiaigénye jelentősen emelkedni fog a következő években.
Majd kiemelte: bár sok bíráló orosz beruházásként tekint a paksi bővítésre, a turbinákat az amerikai General Electric, az irányítástechnikát pedig a francia Framatome és a német Siemens szállítja.
(hirado.hu)
