Az eddigi jelek szerint sikerült elérni, hogy Magyarország mentességet kapjon a tervezett európai uniós olajársapka alól, ami lényeges az ellátásbiztonság garantálásának szempontjából, de több veszélyes javaslat még az asztalon van – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek rendkívüli tanácsülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a javaslat a jelenlegi formájában nem vonatkozna sem a csővezetékes, sem pedig a tengeri szállításra, ha az a csővezetékes szállítás ellehetetlenülése miatt válik szükségessé, ami fontos az ukrajnai tranzit zavarai miatt.
Kiemelte: ha nem így lenne, az az orosz szállítások visszaesésével, ezáltal pedig az árak emelkedésével járna.
Szijjártó Péter ezután kitért az Európai Bizottság további javaslataira, amelyek szavai szerint ugyancsak veszélyeztetnék a kontinens energiabiztonságát.
Az elfogadásra váró földgázpiaci szolidaritási intézkedésekről úgy vélekedett, hogy azok
újabb brüsszeli „hatalmi törekvést” jelentenek a tagállamok energiapolitikai szuverenitásának erodálása érdekében.
Hozzátette: a résztvevők egy jelentős részének ellenállása miatt elmaradt a megállapodás a kérdésben.
A miniszter üdvözölte, hogy hazánk munkájának is köszönhetően sikerült elérni az önkéntességet a közös földgázbeszerzési mechanizmus területén, így nem kell beszorulni „számunkra előnytelen” platformokba.
A javaslat kapcsán ugyanakkor kiemelt két elemet. Egyrészt azt, hogy ennek alapján a tagállamoknak hat héttel előre tájékoztatniuk kellene az Európai Bizottságot, ha földgázszállításról kívánna tárgyalni, miközben a mostani válsághelyzetben gyors döntésekre van szükség. Ráadásul az érzékeny információk átadása – mint rámutatott – komoly érdeksérelemmel járna.
„Ez nyilvánvalóan nonszensz, őrültség, nem is értjük, hogyan kerülhetett bele a javaslatba” – mondta.
A másik kifogásolt elem az, miszerint veszélyhelyzetben a tagállamoknak, ha van elegendő betárolt földgázuk, akkor annak egy részét át kellene adniuk egyes, nehézséggekel szembenéző országoknak.
„Képzeljék el azt a helyzetet, hogy a magyar emberek pénzén megvett földgáz kapcsán, amit a magyar emberek használatára és a magyar gazdaság működtetésére vásárolunk és teszünk be a tárolókba, valaki Brüsszelből utasíthat minket arra, hogy azt ne a magyar emberek és vállalatok használják fel (…), hanem másik országnak kelljen odaadni”
– közölte.
Aláhúzta: mivel a tárolók feltöltésekor magasabb az ár, mint a kitárolásnál, így a javaslat megnyitná az utat a spekuláció előtt, így senki nem lenne abban érdekelt, hogy a betároláskor vásároljon, ami óriási ellátásbiztonsági kockázatot jelentene.
Szijjártó Péter tudatta, hogy megkezdték a tárgyalást a gázársapkáról is, azonban döntés nem született, ennek érdekében december 13-ra újabb rendkívüli tanácsülést hívtak össze.
A javaslatot veszélyesnek, feleslegesnek és alkalmatlannak nevezte, mondván, hogy az „bizonyos árkörnyezetben okozhatja az európába irányuló szállítások visszatartását vagy eltérítését más térségekbe”, ráadásul nem is felel meg az Európai Tanács legutóbbi ülésén hozott döntésnek.
Utóbbira példaként hozta fel, hogy az elfogadott zárónyilatkozat szerint az ársapka semmilyen módon nem érintheti a hosszú távú szerződéseket, márpedig ez esetben nem ez lenne a helyzet, ami a magyar kormány számára elfogadhatatlan.
„Hosszú távú megállapodásokat nem érinhet a gázársapka, Magyarországnak mentességet akarunk ebben a tekintetben kiharcolni, és a szolidaritási mechanizmust sem támogatjuk, ha ilyen észszerűtlen, eszetlen, őrült javaslatok vannak benne”
– jelentette ki.
Végül leszögezte: az energiaválságot a piacon lévő földgáz mennyiségének növelése oldaná meg, ehhez nem kellene kizárni egyetlen szállítót sem, viszont új forrásokat és tranzitútvonalakat kellene bevonni.
(hirado.hu)
