A totálkárossá vált autóval járó bosszúságot és bonyodalmat senki sem szeretné átélni, mégis érdemes felkészültnek lenni erre az esetre is. Menthető még a kocsi, vagy már csak a bontó jöhet szóba? Mekkora kártérítésre számíthat egyáltalán a biztosítótól? Kötelezőre vagy cascora történjen a kárrendezés? Igyekszünk tisztázni a totálkár fogalmát és a vele járó biztosítási ügyintézést.
Mi tekinthető totálkárnak?
A fogalomnak két fajtáját különböztetik meg, a műszaki és a gazdasági totálkárt. Műszaki totálkár esetén a jármű olyan súlyosan rongálódott, hogy a helyreállítás nem lehetséges, például mert teljesen összetört vagy megégett.
Kevésbé egyértelmű eset a gazdasági totálkár: olyankor minősíti így a gépjárművet a biztosító, ha a helyreállítása nem lenne gazdaságos, azaz többe kerülne a javítása, mint a balesetkori értékének és a roncs értékének különbsége. Ettől függetlenül a tulajdonos még dönthet úgy, hogy megjavíttatja a járművet, de akkor a kártérítésen felül ezt saját költségén kell megtennie.
Mennyit fizet érte a biztosító?
Totálkárosnak minősített gépjármű esetében a biztosító a jármű balesetkori értékének (amit több szempont figyelembe vételével határoz meg) és a roncs roncsbörzén elért értékének különbözetét fogja megtéríteni. Tehát nem a javíttatás költségét fizeti ki, és nem is az alapján számolja ki a kártérítés összegét, hogy mennyibe kerülne pótolni az autót.
A totálkár rendezésének menete
A totálkár rendezésének alapvetően két útja van: vagy megjavíttatja az autót (motort, stb.) a tulajdonos, vagy eladja a roncsot. Műszaki totálkár esetén a választás egyértelmű, hiszen a javításra itt nincs lehetőség, de gazdasági totálkárral is sokan döntenek úgy, hogy inkább új autót vesznek. A roncsot a biztosító meghirdeti a roncsbörzén, így a tulajdonos a biztosító segítségével is túladhat a sérült járművön – de nem köteles elfogadnia az ajánlatot, szabadon eladhatja máshol is.
A roncs bontóba történő eladása utáni további feladat a jármű végleges kivonása a forgalomból, és természetesen a kötelező biztosítás felmondásáról se feledkezzen meg, bárhogyan is adott túl rajta. Ez érdekmúlásra való hivatkozással tehető meg.
Ha mégis úgy dönt, hogy megpróbálja megjavíttatni a gazdasági totálkáros autóját, például mert még így is kevesebből jönne ki a helyreállítás, mintha újat venne, akkor a biztosító egy javítási határt fog adni. Ez lesz a kártérítés összegének felső határa, tehát az ezen felüli szervizköltséget saját zsebből kell majd fizetnie.
Rendezés kötelező vagy casco biztosításra
A rendezés menete természetesen függ attól, hogy melyik fél okozta a balesetet. A károkozó a totálkárát a saját casco biztosítójára rendezheti, míg a károsult a károkozó kötelező biztosítójára. A károsultnak azonban van másik lehetősége is: kérheti a javíttatást a saját casco biztosítása terhére is – ha például arra jobb feltételekkel rendezhető a kár, vagy a tulajdonos szeretné minél előbb elindítani a folyamatot. Ezt a casco biztosító ráterheli majd a vétkes fél kötelező biztosítójára, így a casco önrész is visszajár.
Milyen egyéb költségeket téríthet még a kötelező biztosító?
A totálkáros járművel kapcsolatos ügyintézés közben egyéb kényelmetlenségek és ehhez kapcsolódó költségek is felmerülnek, amiket legtöbbször fedez a kötelező biztosító, hiszen ezek is a baleset miatt terhelik a károsultat. Ilyen például a roncs tárolásának és elszállításának költsége, az ügyintézések miatt kieső kereset térítése, valamint bérautó biztosítása – általában legfeljebb 30 napra, a guruló költség levonásával –, vagy utazási hozzájárulás, amíg a jármű javítása zajlik. Ha pedig a tulajdonos a roncs eladása és az autó pótlása mellett dönt, abban az esetben a kötelező biztosítás az új autó átírási költségeit is fedezi az előző gépjármű kategóriájáig.
Szerencsés esetben csak az autót éri kár, de sajnos egy ilyen súlyos balesetben személyi sérülés is előfordul. Ilyenkor olyan további tételeket is téríthet a biztosító, amire talán nem is gondolna, mint a sérelmi díj, vagy halálos baleset esetén a temetési költségek fedezése.
Forrás: gepjarmubiztositas.clb.hu/
