Megkezdődtek ma a 15. Maccabi Európai Játékok Budapesten; a július 29-től augusztus 7-ig tartó esemény minden idők legnagyobb magyarországi multisport rendezvénye, amelyre 42 ország közel 2300 sportolója összesen 24 sportágban - ebből négy bemutató - versenyez majd egymással.
A játékok megnyitóján részt vett és beszédet mondott Tarlós István, Budapest főpolgármestere, a beszéd az alábbiakban olvasható:
Tisztelt Nagykövet Urak! Tisztelt Államtitkár Urak, Elnök Urak! Tisztelt Meghívottak!
Köszöntöm a 15. Maccabi Európa Játékokra, Budapestre érkező sportolókat, sportdiplomatákat és a zsidóság sportvilágban betöltött szerepét erősítő rendezvény szervezését bonyolító szervezetek képviselőit.
„A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és a "fair play", a nemes küzdelem szabályaira" állapította meg Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas biokémikus.
A kiváló tudós jól látta, hogy a sport hatalom. Népeket, nemzeteket emel fel, generációkat tanít meg az életre, a küzdelemre, adott esetben a túlélésre.
A Maccabi mozgalom története Európa sporttörténelmének kihagyhatatlan része. 1895-ben Isztambulban élő német zsidók alapították az első zsidó sportklubot, miután nem csatlakozhattak más helyi egyesületekhez. 1906-ban már Budapesten is megalakult az első és máig az egyetlen magyar zsidó sportegyesület, a Maccabi Vívó- és Atlétikai Club. Az egylet több, mint százéves története is jól mutatja, hogy a zsidó sportnak jelentős hagyományai voltak és vannak Magyarországon is.
A 19. század végéig a sport elsősorban a vagyonos arisztokraták passziója és privilégiuma volt. A 20. század elején a társadalmi változások hatására gyökeresen megváltozott a helyzet. A szabadidő sportos eltöltése tömeges kedvteléssé vált, ezzel párhuzamosan megjelent a profi sport is. Megalakultak az első sztárklubok.
Az élsport megnövekedett társadalmi szerepe kiemelkedési lehetőséget jelentett a tehetséges fiatalok számára. A nemzeti hősnek számító versenysportolók közül sokan zsidó származásúak voltak.
Az első öt újkori olimpiáról a magyar versenyzők 11 aranyérmet hoztak haza. Ebből ötöt zsidó sportolók szereztek. 1896-ban, Athénben a mindössze tizennyolc éves Hajós Alfréd két úszószámot is megnyert Magyarországnak.
Dicsőséges pályafutást tudhatott magáénak a vb-aranyérmes Kronberger Lili is, aki iskolát teremtett azzal, hogy – Kodály Zoltán tanácsára – a világon elsőként korcsolyázott zenére. A legújabb idők világsztárjai közt is olyan zsidó származásúak neveit találhatjuk, akiket valóban egy világ csodál (Mark Spitz, Bobby Fischer).
A későbbi nyári játékokon is gyakran álltak fel magyar zsidó sportolók a dobogó legfelső fokára. Az 1936-os berlini olimpia a sporttörténészek állítása szerint a náci Németország és Hitler erődemonstrációja volt. Ennek ellenére Elek Ilona vívó a döntőben éppen egy zsidó származású német versenyzőt győzött le. Így az olimpiai bajnok tiszteletére eljátszott magyar himnuszt a dobogó mindhárom fokán zsidó versenyző hallgatta.
Feledhetetlen magyar zsidó bajnokok pl. Mező Ferenc, Fuchs Jenő, Braun József, Guttmann Béla, Kabos Endre, Hajós Alfréd, Keleti Ágnes, Komjádi Béla, Kárpáti Károly, Kárpáti Rudolf, Petschauer Attila, Rotter Emília, Székely Éva, a legújabb időkben Polgár Judit, az ország egyik büszkesége.
A holokauszt évei alatt számos világklasszis sportoló vált üldözötté. Arról még ma sincsenek számadatok, hogy évekkel később hány magyar olimpikon halt meg koncentrációs táborokban. Szerencsére Hajós Alfréd, Mező Ferenc, Elek Ilona, Keleti Ágnes, Székely Éva - és mások az említettek közül - túlélték a szörnyű időket. Emlékezzünk azonban a kevésbé híresekre, és főként azokra is, akik áldozatul estek a népirtásnak.
A zsidó sportolók életpályáját követve elkerülhetetlen a találkozás a személyes tragédiákkal. A sikeres pályafutások történetében együtt van jelen a fájdalom és a büszkeség. Az utóbbi talán vigaszt ad az előbbiért.
„ A sport reményt adhat ott, ahol egykoron kétségbeesés
