A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa úgy döntött, hogy el kell bontani a Nyugati téri felüljárót. A bontásról szóló hírt Tarlós István főpolgármester jelentette be szerdán a Kossuth Rádióban.
A Nyugati téri felüljáró bontásának terve régóta napirenden van. A napokban megszületett a végeredmény: a Főváros Közfejlesztések Tanácsa 2019. május 14-i ülésén úgy döntött, hogy el kell bontani a felüljárót. Erről Tarlós István főpolgármester beszélt a Kossuth Rádiónak adott szerda reggeli interjújában.
„Városképi szempontból rendkívül csúnya” – magyarázta a főpolgármester, hogy miért van szükség a bontásra.
A Nyugati téri monumentális felüljárót 1981. november 10-én adtak át. Létezését az 1960-as, 1970-es évek közlekedés-fejlesztési elképzeléseinek köszönheti, az akkori tervek szerint Budapestet teleépítették volna közúti felüljárókkal, a belváros minden jelentősebb csomópontja kapott volna egyet. A Baross téren és a Nyugati pályaudvarnál el is készült egy-egy hatalmas építmény.
A felüljáró építését az észak-déli metró beruházásához kapcsolódva hagyták jóvá. Akkor az volt az alapelv, hogy az autós felszíni közlekedésnek kell előnyt adni. A villamos úgy is megszűnik, hiszen helyette ott a metró, a gyors közlekedést meg nem szabad lámpákkal akadályozni. A legjobb megoldásnak akkor azt tűnt, hogy a fő irányokat elválasszák egymástól, így a Nagykörút felett a Bajcsy-Zsilinszky út forgalmát egy felüljáróval vezessék át a Váci útra.
Ettől a csomópont kapacitásának közel két és félszeres növekedését várták és egyúttal a dugók csökkenését is. Vizsgálták azt is, hogy aluljáróban vezessék át a forgalmat, de az majdnem a duplájába került volna, igaz, ahogy az 1974. szeptember 30-i Fővárosi Végrehajtó Bizottsági előterjesztés fogalmaz, a városképet nem bontotta volna meg.
A Nyugati téri – vagy akkori nevén Marx téri – kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1980-ban kezdték építeni, és 1981. november 10-én adták át a forgalomnak. Közismert az a történet, miszerint az előírt technológiát – a városvezetés sürgetésére – nem tartották be a feszített elemek ragasztásánál, ezért a két oldalról épülő felüljáró közepén volt némi szinteltérés, de ez valójában a híd szerkezetét nem befolyásolta. Az autós felüljáró mellett, ahhoz csatlakozva épült egy gyalogos felüljáró is, amely egyik oldalon a Skála Metró áruház épületéhez kapcsolódott, a másik oldalon, a Nyugati pályaudvar melletti buszvégállomáson egy furcsa tört lépcsőben végződött. Ezt a gyalogjárót 2017 szeptemberében elbontották.
De mi a baj a felüljáróval, hogy most el akarják bontani? Műszaki szempontból semmilyen probléma nincs vele – hiszen Magyarországon nagyon odafigyelnek a hidak, felüljárók állapotára –, ráadásul 2015-ben jelentős felújításon esett át. Valójában az változott meg, ahogy ma a közlekedésről, a közlekedés szervezéséről gondolkodnak a szakemberek. Emellett az eltelt közel 40 évben után a városhasználat, a városról való gondolkodás is alapvetően megváltozott.
Ma már Budapesten is egyre több helyen visszaengedik a gyalogosokat a felszínre, sőt növekszik az igény arra, hogy a belváros a gyalogosoké, kerékpárosoké legyen. Mindemellett az is bebizonyosodott, hogy a metró miatt megszüntetett villamosok hiányában ezek az utak élettelen városi autópályákká válnak. A Bajcsy-Zsilinszky út, a Rákóczi út vagy az Üllői út jó példa erre.
A Nyugati téri felüljáró elbontása egyébként az elmúlt években többször is felmerült. Hogy a mostani döntést nem volt egyszerű meghozni, az kiderül Tarlós István említett interjújából is. Elmondása szerint korábban az volt a szakemberek álláspontja, hogy csak abban az esetben lehet „eltüntetni” a felüljárót eltüntetni, ha méregdrágán épül helyette egy közúti aluljáró. Ami azért is nagyon drága lett volna, mert a Nagykörút tele van nagy átmérőjű alapközművekkel, így azok alá kellett volna vinni az alagutat.
A főpolgármester szerint a tervezést végző FŐMTERV a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának legutóbbi ülésén olyan javaslatot terjesztett elő, amely szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés, a felüljáró nélkül, ezt a döntést a közfejlesztési tanács elfogadta. Utalt arra, hogy a megoldás nem lesz egyszerű, hiszen biztosítani kell, hogy a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedjenek, de mint mondta, ez a tervezők szerint megoldható.
A bontásról szóló döntést még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, ám Tarlós István azt mondta az említett interjúban, hogy a közfejlesztési tanácsi döntéseket eddig minden esetben jóváhagyta mindkét testület, így most is erre számít.
A Magyar Mérnöki Kamara Mérnöki Innovációt Támogató Alapítványa még 2017-ben fiatal mérnököknek írt ki pályázatot, amelyre közlekedésfejlesztési megoldásokkal lehetett pályázni. A második helyezett Dohány Márton a pályázatra egy olyan videót készített (a PestBuda oldalon is látható volt), amelyen a Nyugati tér forgalomszervezése látható a felüljáró nélkül, de a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Váci úton visszaállított villamossal.
Ha megvalósul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának terve, és elbontják a Nyugati téri felüljárót, akkor nem elégségesek az említett intézkedések, hanem a belváros teljes közlekedési hálózatát újra kell építeni.
Forrás: pestbuda.hu
