Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetéseket és miniszteri elismeréseket kedden Budapesten.
A Várkert Bazárban tartott rendezvényen a politikus kiemelte, március 15. büszkeséggel tölthet el – és kell is, hogy eltöltsön – minden magyart, hiszen ezen a napon arra emlékezünk, hogy olyan dicső, nemzetformáló tetteket volt képes véghezvinni a magyarság, amelyek elemi erővel mutatták meg a világnak a magyarok ösztönös szabadságvágyát, nemzeti összetartozását.
1848 márciusában, a népek tavaszán Budapesten is győzött a forradalom, a polgári Magyarország felülírta az akkorra már recsegő-ropogó feudális viszonyokat – jelentette ki a miniszter, hozzátéve: 175 évvel ezelőtt a márciusi ifjak forradalmával született újra – a már akkor is ezeréves hazában – a magyar nemzet, s született meg a polgári Magyarország. Szabad lett a sajtó – folytatta a miniszter -, lett Országgyűlés, közteherviselés és felelős minisztérium, ahogyan ezt a magyarok sokasága óhajtotta, akik egy nemzetként tűzték ki mellükre az azóta is hordott nemzeti színű kokárdát.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott, március 15. az a nap, amikor a reformkor magyar nemzettudatot felvirágoztató évtizedei beteljesedtek.
Most is és minden március 15-én megdobban a magyarok millióinak szíve az anyaországban, az elcsatolt nemzetrészeken, Erdélytől Kárpátalján át a Délvidékig és a diaszpórában az Egyesült Államoktól Ausztráliáig – hangsúlyozta.
Gulyás Gergely szerint a szabadságharc nyelvünk egyik legszebb és a magyarság történetének egyik legbeszédesebb kifejezése. Benne rejlik a magyarság tragédiákat elszenvedő, mégis túlélni képes, reményt keltő sorsa. Benne rejlik, hogy nekünk a szabadságot nem ingyen adják, nem örökül kaptuk. Számunkra a szabadság vágya magától értetődő, de a léte nem. Mert nekünk a szabadságért mindig meg kellett harcolnunk – mondta.
A miniszter felidézte, hogy 1848-ban nem volt elegendő a magyar szabadság kivívásához a forradalom átmeneti győzelme. „Az 1848-as forradalom vívmányait, a magyar szabadságot meg kellett védeni a Habsburgoktól, Jellasicsoktól, Windischgrätzektől és a cári csapatoktól. Az újjászületést és reményt hozó forradalmi szabadság napjai mindösszesen fél évig tartottak, amíg Jellasics – átlépve a Drávát – Budapest felé indult, hogy rendet tegyen a renitens Magyarországon” – magyarázta a tárcavezető, megjegyezve: ezzel vette kezdetét a szabadságharc vesztes, de mégis dicsőséges küzdelme.
„Oly korszak volt ez, amikor Kossuth egy szavára ezrek álltak honvédnek, olyan korszak volt ez, amikor a hazáért mindhalálig felkiáltás a mindennapi élet rendezőelve volt Magyarországon. Olyan kor volt ez, amikor Petőfi szavaival egy szóvá, egy érzelemmé olvadt össze a haza” – húzta alá.
A kitüntetettekhez fordulva a miniszter úgy szólt: „ami önöknek, a kitüntetetteknek az elmúlt évtizedek mindennapi munkája, az távlatosan visszatekintve kiemelkedő hozzájárulás a rendszerváltozás utáni magyarországi élethez”.
Az ünnepségen Gulyás Gergely átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, a Magyar Arany Érdemkereszt, a Magyar Ezüst Érdemkereszt, a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetéseket, a Batthyány Lajos-díjat és a Magyary Zoltán-díjat, valamint miniszteri elismerő okleveleket.
Az eseményen részt vett Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke és Tarlós István miniszterelnöki megbízott, Budapest korábbi főpolgármestere is.
(hirado.hu)
