Jövő nyártól Magyarországon is életbe lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv, amely kötelezővé teszi a bérsávok előzetes ismertetését, tiltja a fizetési titoktartást, és jelentési kötelezettséget ír elő a nemek közötti bérkülönbségről. Szakértők szerint az irányelv bevezetése újfajta transzparenciát hoz, amely jelentősen érinti a magyar munkaerőpiacot, különösen a cégek felkészültségét és a belső feszültségek kezelésének módját.
2026. június 7-től az Európai Unió minden tagállamában jogszabályi szintre kell emelni a fizetési átláthatóságról szóló EU-s irányelv követelményeit. A jogszabály kötelező érvényű előírásokat tartalmaz a munkáltatók számára, célja a bérdiszkrimináció elleni küzdelem, kiemelten a nemek közötti bérszakadék csökkentése. Bár az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elve már az 1957-es Római Szerződésben is szerepelt, annak teljes körű megvalósítása máig várat magára. Magyarországon a nemek közötti bérszakadék 2022-ben 17,5% volt, ami jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Az új irányelv számos kulcsfontosságú kötelezettséget ró a munkáltatókra. Többek között előírja, hogy a pályázókat tájékoztatni kell a kezdő fizetésről vagy a fizetési sávról még az interjú megkezdése előtt, biztosítva ezzel a bértárgyalás előtti informálódást. Emellett a munkáltatók nem kérdezhetnek rá a jelöltek korábbi fizetésére, megakadályozva ezzel a bérkülönbségek tovább örökítését. Az irányelv megtiltja a fizetés összegével kapcsolatos titoktartási záradékokat is a munkaszerződésben, vagy külön megállapodásban.
„A legalább 100 alkalmazottat foglalkoztató cégekre jelentési kötelezettség is vonatkozik a nemek közötti bérszakadékról” – hívta fel a figyelmet Bartha Anikó HR tanácsadó, coach, mentálhigiénés szakember. „Ha a bérszakadék (objektív tényezők figyelembevétele után) eléri az 5%-ot, a munkáltatónak közös fizetési felmérést kell végeznie a munkavállalók képviselőivel, és intézkedési tervet kell kidolgoznia annak megszüntetésére” – emelte ki a szakértő.
A fizetési átláthatóság fokozottan felszínre hozhatja a munkavállalói elégedetlenséget, különösen, ha indokolatlan bérkülönbségekre derül fény.
A fizetési feszültségek kezelése nem pusztán HR kérdés, szorosan összefügg a cég pénzügyi teljesítményével is. Vittinger László értékesítési szakember szerint, ha az értékesítés teljesítménye romlik, kevesebb árrés kerül a cégbe, ami fedezné a költségeket. A cég életében a bérköltség majdnem mindig az egyik legmagasabb kiadás. „Alacsony értékesítési teljesítmény mellett nehéz tartani a piaci béreket, ami bérfeszültséghez, fluktuációhoz és a cég teljesítményének romlásához vezet.” Vittinger László ezért javasolja a HR és az értékesítés együttes vizsgálatát.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az EU fizetési átláthatósági irányelve jelentős változást hoz a magyar munkaerőpiacon, rászorítva a cégeket bérrendszereik átláthatóbbá tételére és a meglévő, indokolatlan bérkülönbségek kezelésére. Hozzáteszik, hogy a bérkülönbségek megszüntetéséhez fontos a bevételek növelése értékesítés fejlesztéssel. A teljesítményalapú javadalmazás kiszélesítése pedig szintén a megoldás része lehet. A legfontosabb azonban a kultúraváltás, amelynek középpontjában az emberek tisztelete, az empátia, a bizalomépítés és a vezetői példamutatás áll, mert csak így lehet hosszú távon elkötelezett és produktív munkahelyi környezetet teremteni az átláthatóság új korszakában.
