Kárbejelenteni is tudni kell
A biztosító már megint nem fizetett – aligha van olyan ember, aki legalább egy ismerősétől ne hallotta volna ezt a mondatot, pedig az esetek többségében elkerülhető lenne a probléma. Peremiczki István biztosítási szakértő szerint a leggyakoribb hiba az, hogy nem a megfelelő értéken biztosítják az ügyfelek a vagyontárgyaikat, de rendszeresen előfordul az is, hogy a kárbejelentésnél nem egyértelműen fogalmazzák meg a történteket. Mint mondta, ha jó a szerződés, és az ügyfél kellő tájékoztatást kapott a biztosításközvetítőtől, akkor egy esetlegesen bekövetkező káreseménynél sem érheti hátrány a biztosítottat.
A közhiedelemben elterjedt tévhitek miatt sokan egyáltalán nem veszik komolyan a biztosításokat, mondván, ha baj van, akkor sem kapnak majd egy forintot sem, pedig ez egyáltalán nem igaz: a biztosító többnyire abban az esetben nem fizet, ha az ügyfél vagy a biztosításközvetítő hibázott valahol, ugyanis a biztosító korántsem vállal minden kockázatra biztosítási fedezetet.
Peremiczki István, a biztositaskonnyen.hu biztosítási szakértője arról beszélt, hogy rengetegen már a szerződés megkötésekor rossz adatokat adnak meg, így nem a valós értéken biztosítják a vagyontárgyaikat.
„Az úgynevezett újrapótlási értéknél jellemzően az emberek spórolás miatt adnak meg alacsonyabb összegeket, hogy ne kelljen akkora díjat fizetniük, de ilyenkor a kártérítés is arányos, ez a biztosító törvény adta lehetősége. Avult értékről akkor beszélünk, amikor a használt vagyontárgy aktuális értékét, azaz a technikai értékcsökkenéssel figyelembe vett értékét határozzuk meg. A helytelenül megadott értékelési mód és az alacsonyabb biztosítási összegek megadásánál beszélhetünk az ún. alulbiztosításról. Ilyenkor a helyreállítást önhibánkból nem tudjuk annyiból megvalósítani, mint amennyit a biztosító fizet részünkre” – közölte.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a megfelelően megállapított biztosítási összeggel (beleértve az értékváltozások nyomon követését és bejelentését) és az értékkövetéssel válik kivédhetővé az alulbiztosítottság. A biztosító az alulbiztosítottság mértékét az értékelési mód figyelembevételével határozza meg.
„Ha tehát a vagyontárgyat avult értéken biztosítjuk, akkor kár esetén a biztosító az avult érték alapul vételével határozza meg, hogy a vagyontárgy alulbiztosított-e, és ha igen, milyen mértékben. Jóval nagyobb mértékűvé válik az alulbiztosítottság, ha újrapótlási értéknek az avult értéket adjuk meg. A legtöbb biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10 százalékot” – hívta fel rá a figyelmet a szakértő.
Hozzátette, létezik felülbiztosítás is, de ez nem vezethet semmilyen esetben sem meggazdagodáshoz. A biztosító mindig reális értéket néz, de csak a valós értéket és a felülbiztosításból származó díjtöbbletet fizeti vissza.
A káresemény megfogalmazása kulcsfontosságú
Peremiczki István felhívta rá a figyelmet, hogy a szerződő az a személy, aki fizeti a biztosítási díjat, a biztosított pedig csak az lehet, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik. A biztosító káreseménynél többnyire a biztosítottnak fizet.
Szerződéskötéskor fontos ügyelni arra, hogy az értékek jók legyenek, és minden információt megadjunk a biztosítónak. Lakásbiztosításnál például fontos megemlíteni, hogy az ingatlan lakatlan-e, hogy kik laknak benne, vagy hogy éppen üzemel-e vállalkozás benne, és ha igen, akkor milyen, mert többek között ezek is befolyásoló tényezők.
Ha már megtörtént a baj, a kárbejelentést sem szabad összecsapni. Jó, ha tudjuk, hogy a kár felfedezésétől számítva általában két munkanapon belül meg kell tennünk a kárbejelentést.
„Úgy kell megfogalmazni a káreseményt, hogy ne tudjon belekötni a biztosító. Ne legyenek benne olyan kétes félmondatok, amiket félre tudnak érteni. Érdemes tanácsadó segítségét kérni a kárrendezésnél, hogy a beküldött dokumentum szakszerű legyen. Egy-egy hiba miatt ugyanis nagyon elhúzódhat a kárrendezés, de nem egy esetben félre is siklik az egész” – tette hozzá a speciális felelősségbiztosítási szakember.
Úgy folytatta, hogy ha nem adjuk meg jól a kár összegét, és csak a végén derül ki, hogy a helyreállítás jóval drágább, azt a biztosító nem nézi jó szemmel. Fotókat is mindig ajánlott készíteni, mert a biztosító minden esetben azt nézi, hogy a káresemény hihető-e, történhetett-e úgy. És mivel néha a leglehetetlenebb helyzetek is előfordulnak, csak képi dokumentációval lehet ezeket alátámasztani. A biztosító emellett minden esetben elvárja a kárenyhítést is, vagyis az arról való gondoskodást, hogy nagyobb kár ne keletkezhessen. Ez a biztosított kötelezettsége, ezért is fontosak a korábban készített képek és videók.
Egy jó biztosítási szakértő aranyat érhet
Mivel a biztosítás tulajdonképpen csak egy ígérvény, nem árt, ha szakember végzi a megkreálását. Ha jó a szerződés, és megkapta a megfelelő tájékoztatást az ügyfél, akkor nem érheti baj őt a későbbiekben.
„Egy ilyen szerződéshez kapcsolódó feltétel általában több tíz oldalas, amit az átlagember nem olvas el, de a mai világban már átfutni sincs nagyon ideje. A biztosítási szakértő feladata, hogy olyan modulszerű szerződéscsomagot állítson össze, amely megfelel az ügyfél egyedi igényeinek. Mindig van egy alapfedezet, ezt lehet kiegészíteni a legkülönbözőbb extrákkal” – magyarázta Peremiczki István.
A biztositaskonnyen.hu biztosítási szakértője beszélt arról is, hogy a koronavírus-járvány miatt a szerződéskötéseknél lecsökkent a kontaktusszám. Míg korábban a biztosításközvetítő munkatársai kimentek a helyszínre, és láttak sok mindent, ma már az ügyfél érdeke, hogy megfelelő adatszolgáltatással, képekkel és információval lássa el az alkuszt.
Hozzátette azt is, hogy vannak olyan speciális területek, mint például a távhővezetékek, az édesipari termékek vagy a vegyszerek gyártásával foglalkozó vállalkozások, ahol annyira bonyolultak a folyamatok, hogy a biztosító kockázatvállalóját is célszerű a helyszínre hívni.
Végezetül mindenkinek azt javasolta, hogy csak hiteles és tapasztalt biztosítási szakértőt kérjen fel a feladatra, aki naprakész információval rendelkezik a piaccal kapcsolatban.
