2024. februárjában 52 nap volt a szakemberhiány Magyarországon, azaz átlagosan ennyit kellene várni egy szakemberre, ha most kérnénk tőle ajánlatot. Ez kismértékű, 10 százalékos csökkenés a múlt évi adatokhoz képest. „Fokozatosan helyreáll a szakemberek iránti kereslet és kínálat egyensúlya. Az 52 napos átlagos várakozási idő, már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára tolerálható. Sajnos azonban a várakozási idő csökkenése a mérséklődő kereslet következménye. Bár januárban már jelei voltak a fellendülésnek, a piac még kivár. A rövidülő várakozási idő és a csökkenő szakemberhiány hozzájárul majd a piaci élénküléshez” – véli Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője. Jelenleg kőművesekre és burkolókra kell a legtöbbet, 59 és 57 napot várni. A generálkivitelezők várakozási ideje jelentős mértékben, 75 napról 53 napra csökkent. A leggyorsabban a villanyszerelők állnak rendelkezésre, 33 nap várakozási idővel. Ezután következnek a víz- és gázszerelők 41 nappal, az épületgépészek 42 nappal, és a festők 43 nappal.
A munkadíjak ugyanakkor tovább emelkedtek, az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, átlépve a tízezer forintos lélektani határt – ismertette friss kutatásának eredményeit a Mapei Kft. A munkadíjak terén jelentős regionális eltérések figyelhetők meg. Budapesten 12 046 illetve, Pest megyében 12 364 forint volt a szakipari munkák négyzetméterára. A legkedvezőbb árakat az Észak-Alföldön találjuk, ahol 7 649 forint a négyzetméterár. Nem sokkal magasabb a munkadíj a Dél-Alföldön, négyzetméterenként 7 985 forint. A Közép-Dunántúlon a négyzetméterár 8 410 forint, míg a Nyugat-Dunántúlon kissé magasabb, 8 517 forint. A Dél-Dunántúl némiképp kedvezőbb feltételeket kínál, itt az átlagos négyzetméterdíj 8 078 forint. Észak Magyarországon a munkadíjak átlaga 8 324 forint.
A piaci kihívások következményeként tovább romlott a szakemberek hangulata, kevésbé optimisták a jövőt illetően, mint egy évvel korábban. A megkérdezett szakemberek mindössze 16 százaléka véli úgy, hogy az építőipar jó irányba halad. A válaszadók 26 százaléka szerint nem változnak a dolgok az építőiparban, míg a megkérdezett szakemberek 58 százaléka úgy érzi, hogy jelenleg nem a jó irányba tart az ágazat. Markovich Béla ennek ellenére optimista, mert azok, akik úgy vélik, hogy az építőipar jó irányba halad, a javulás okaként az ágazat fejlődését (26%), így például a minőség iránti igény elterjedését említik, a kóklerek visszaszorulását (21%), a munkát megkönnyítő technológiai fejlődést (11%), valamint az állami támogatások pozitív hatását (10%). A szakember szerint ezek biztató előjelek, melyek az építőipari kultúra fejlődését és a kereslet javulását jelzik.
