Építsünk gyorsabban, olcsóbban, jobb minőségben

Magyarországon még mindig tartja magát az a kissé idejétmúlt szemlélet, miszerint az építész tervezésben egy kézben kell tartani az esztétikát és a műszaki tervezést. Fejlettebb építéstechnológiával rendelkező országokban ezt a metódust szinte már egyáltalán nem alkalmazzák.
Napról-napra kerülnek a piacra újabb és újabb felhasználásra javasolt építőipari termékek, az innovatív anyagok vizsgálata, alkalmazása pedig folyamatos kutatást, lexikális - és tárgyi tudást, valamint önképzést követel meg az építészektől. A megszerzett tudás készségszintű alkalmazása is elengedhetetlen, nem csoda tehát, hogy a design megalkotásával foglalkozó szakemberek az új technológiákat már nem feltétlenül tudják számontartani. Egyre több beruházó és építésziroda ismeri fel a – Magyarországon még kuriózumnak tekinthető - új metódus előnyeit, és a tervezés során alkalmazzák a design és a műszaki - konstruktőr építészet szétválasztását.
„Lehet úgy is építeni, hogy már a tervezési szakaszban minimalizáljuk, kiküszöböljük a nagyberuházásoknál gyakran előforduló, hosszú és költséges jogi procedúrákat és garanciális ügyintézést” – hangsúlyozza Dudinszky Orsolya. „Egy-egy projektben, épülettervezésnél 15-20 szakág is megjelenik. A szakágak munkáját a generáltervező fogja össze, ahhoz azonban, hogy a tervdokumentáció valamint a kivitelezés minősége is kiemelkedő legyen, a generáltervezői pozícióba designer építészek helyett konstruktőr építészekre van szükség.”
A cég ügyvezetője szerint az építőipar az egyik legköltségesebb iparág, ahol egy-egy helytelenül megválasztott - és hibát generáló - anyaghasználat vagy megoldás, több százmilliós károkat is okozhat, emellett erkölcsi - és akár emberi életben mérhető károk is bekövetkezhetnek.
Az építész tervezés három legfontosabb mérföldköve a vázlatterv, az engedélyezési terv, valamint a kiviteli terv. A vázlatterv egy "álmot" mutat meg, amelynek esztétikáját az engedélyezési terv önti formába. Ez a dokumentáció kerül a hatóságokhoz, amelyek ellenőrzik, hogy a tervezett épület megfelel-e a hatályos magyar szabályozásnak. Ezt követően készül el a kiviteli terv, amely már a megvalósítás részleteiről szól.
„Jellemzően a kiviteli tervdokumentációk készülnek Magyarországon gyengébb minőségben, ezekből lassan és pontatlanul lehet költséget tervezni, és építeni is. Ugyanakkor, ha a kiviteli tervet épületszerkezeti szaktervezői (konstruktőri) tudással felvértezett csapat készíti, már a tervezésnél - a tervezési idő csökkentésével - megtakarítás érhető el, az építésnél pedig hatványozott költségcsökkenés jelentkezik” – emeli ki Dudinszky Orsolya.
Optimális megoldás, ha a konstruktőr már az engedélyeztetési szakaszban is aktív résztvevőként segíti a tervfejlődést, majd a következő fázisban a kiviteli tervet precíz műszaki formába önti. Ez azért rendkívül hasznos, mert már a tervezés korai szakaszában bekerülnek azok a rendszerek, műszaki tudnivalók és meghatározó elemek, amelyekkel később a kiviteli terv már rendkívül gyorsan elkészül. Egy nagyobb épületnél ez időben akár 3-4 hónapnyi nyereséget is jelenthet.