A home office a COVID előtt, jellemzően multinacionális vállalatnál dolgozók kiváltsága volt, a járvány alatt viszont irodai munkakörökben javarészt kötelező munkarend lett, mára pedig egyre inkább a modern munkavégzés szimbólumává vált hazánkban is. Mégis, míg az EU-ban átlagosan 22 százalék dolgozik otthonról vagy hibrid munkakörülmények között, itthon ez az arány mindössze tíz százalék.
A régióban erős lemaradásban vagyunk a „home office”-ozók arányában, ennek ellenére akad, ahol jól és kiegyensúlyozottan működik ez a rendszer. Sok helyen azonban a munkáltatók hallani sem akarnak a jelenléti munkavégzés kiváltásáról és egyre többet hallani arról, hogy az eddig home-office-t alkalmazó nagyvállalatok már készítik elő a visszatérést az irodai munkavégzéshez. Ezzel egy időben több nagyvállalat viszont teljesen más irányt vesz és már nem a „work from home”, hanem a „work from anywhere”, azaz a dolgozz bárhonnan elvet követik.
A munkavállalói igényekből fakadóan a home office népszerűsége ma is töretlen és szinte elvárássá vált egy új munkahellyel szemben. Itthon azonban még mindig vegyes a munkáltatók véleménye az otthoni munkavégzésről.
„A home office alkalmazhatósága nagyban függ az adott iparágtól, a munka jellegétől és a vállalati kultúrától. Ahol meghonosodott, és strukturáltan intézményesedni tudott a home office kultúrája, ott az első tapasztalatok egyértelműen pozitívak voltak, a vállalatok és a dolgozók is örültek az állandósuló lehetőségnek. A jelenlegi munkaerőpiac és a munkavállalói szokások, igények, az utóbbi időszakban jelentős változáson mentek keresztül. A legfiatalabb, jelenleg pályakezdő vagy pályájuk elején lévő generáció munkavállalói nagyobb szabadságot, rugalmasabb munkafeltételeket igényelnek. Ez a generáció már erősen liberalizálódott közegben nőtt fel és kevésbé kedveli a tekintélyelvű, konzervatív rendszereket. A home office vonzereje munkavállalói oldalon a kényelem, az idő- és pénzmegtakarítás, valamint az ezáltal elérhető jobb munka-magánélet egyensúly. Noha a home office mindkét fél számára költségmegtakarítást és egyszerűbb fenntarhatóságot jelent, a munkáltatói oldalon megfigyelhetőek a hatékonyságra vonatkozó aggályok” - fejtette ki Katkics Attila, HR szakember.
A munkavállalók akarják, a munkáltatók aggódnak
A szakértő azt is hozzátette, hogy jelentős vita folyik arról, mennyiben befolyásolja a távmunka a munkavállalók termelékenységét, ezáltal a vállalatok bevételi mutatóit, hatékonyságát az otthoni munkavégzés. A home office-t ellenző vállalatvezetők úgy látják, hogy a távmunka gátolja a hatékony kommunikációt, a közösségépítést, a csapatmunkát, rontja az interakciók minőségét, gátolja az előmenetelt, valamint a készségek, képességek fejlődését. Fontos érv számukra az is, hogy a jelentős mennyiségű távmunka-lehetőséggel rendelkező munkavállalók a felmérések szerint gyakrabban szorulnak mentális segítségre a magány, a depresszió és a szorongás jeleinek megjelenése miatt. Hogy a jelenléti munkavégzés, a home office, esetleg a kettőt ötvöző hibrid megoldás lesz a jövő nyertese, azt nagyon nehéz lenne most megmondani, de kétségtelen, hogy több vállalat dönt jelenleg a munkavállalók irodákba történő fokozatos visszatérése mellett, elsősorban a jobb ellenőrizhetőség és a közösség hatékony építése miatt. Azonban a generációk együtt dolgozásának, az ezzel párosuló különféle igények kielégítésének és a technológia ilyen mértékű fejlődése mellett nem szabad elfelejteni a munkavállalói igényeket és a hibrid munkavégzésben mindkét fél számára rejlő potenciált, valamint a gazdaságpolitikai érdeket sem.
