A hatékony dolgozókat megtartották a cégek
A koronavírus-járvány első hullámában több százezer magyar vált munkanélkülivé, ezért rengeteg helyre úgy is tömegesen érkeztek pályázatok, hogy meg sem hirdettek pozíciót. 2021-re kiszámíthatóbb lett a helyzet, de a cégek zömében nem tízesével veszik fel az embereket, hanem egy-egy posztra. Vasvenszki Zsolt, a Manitox Kft. HR-stratégája szerint az álláshirdetéseknél fontos odafigyelni arra, hogy valóban bejelentett munkáról legyen szó. Mint mondta, legtöbbször nem tüntetik fel a juttatásokat a vállalatok, de ha ezeket is hozzászámoljuk az alapbérhez, akkor már sok esetben egy jóval kecsegtetőbb összeget kaphatunk, mint akkor, ha csak az alapfizetést nézzük.
Brutális hatással volt a koronavírus-járvány márciusban a magyar gazdaságra, megközelítőleg 600-700 ezer ember veszítette el a munkahelyét. Ezzel egy időben minimálisra csökkent az álláshirdetések száma. Az év második felében a vállalatoknak már sikerült megtartaniuk a dolgozóikat, de mivel visszaesett az árbevételük, ezért ezt bizonyos esetekben csak bércsökkentések árán tudták elérni.
2021-re valamelyest stabilizálódott a munkaerő-piaci helyzet, de a cégek továbbra sem írják ki az álláshirdetéseikben, hogy hány kollégát vennének fel. Nem tízesével szerződtetik az embereket, hanem egy-egy konkrét pozícióra keresnek megüresedés miatt szakembereket. A szaktudást igénylő munkáknál nagyon megválogatják a jelentkezőket, a betanított munkakörökben pedig nincs akkora kereslet.
Az apró betűs rész is fontos az álláshirdetéseknél
Az álláshirdetésekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy az egyik legfontosabb dolog, a Covid-járvány időszakában a társadalombiztosítás miatt hatványozottan is, hogy a megpályázott pozíció valós, bejelentett munkakör legyen.
„Ha valaki nettó bért ír ki, annak alapvetően az az oka, hogy a jelentkezők lássák, mennyit kereshetnek, mennyi marad a zsebükben. Jellemzően ez a megszerezhető maximum bért tartalmazza, az alapbérrel és minden egyéb juttatással együtt. A fizikai munkavállalóknál ez az egyik leglényegesebb szempont. Mindig korrektebb az a cég, amely kiírja az anyagi juttatásokat. Egy bruttó alapbérrel + pótlékokkal + bónuszokkal és egyéb juttatásokkal feltüntetett hirdetés reális képet adhat az anyagi juttatásokról.
A hirdetés ugyanakkor csalóka lehet, ezért mindig fésüljük át az apró betűs részt is. Például bruttó 240.000 forint egy betanított munka esetében kifejezetten magas alapbér lenne – a minimálbért közel 170.000 Ft-ra emelték a napokban –, de ez már tartalmazhatja a műszakpótlékot, az átlagos túlórát, a hétvégi pótlékot, esetleg a cafeteriát vagy a negyedéves bónuszt is” – hívta fel rá a figyelmet a HR-stratéga.
Magyarország első számú újrahasznosított fóliagyártójánál 2020-ban azt a célt tűzték ki, hogy bármi történik, nem veszíthetnek munkatársat a járvány miatt. A családi középvállalatnál nem csökkentettek munkaidőt és alapbért sem, de pluszszabadságra sem küldtek senkit.
„Megnéztük azokat az opciókat, hogy amennyiben a járvány elszabadul, vagy az állam olyan törvényeket hoz, és ideiglenesen be kell zárnunk gyártó cégként, mihez kezdhetünk. Végül minket elkerült a központi beavatkozás, de minden szükséges óvintézkedést megtettünk, lefektettük az alapelveinket, amelyekhez a mai napig tartjuk magunkat” – mondta a Manitox Kft. Fejér megyei telephelyének operatív igazgatója.
Jelenleg 28 fővel dolgoznak együtt, a munkafolyamatok könnyítésével és fejlesztésével év végére 44-re szeretnék felhúzni ezt a számot, amire reális esély mutatkozik.
