Kiadta a Nemzeti Közlekedési Hatóság a használatbavételi engedélyt az M4-es metró Kálvin téri megállójára is. Az állomási rendszerintegrációs tesztek, a szükséges szakhatósági hozzájárulások, illetve a helyszíni szemlék sikerét megerősítő határozat nyomán ezért mostantól készen várja az új vonal M3-as metróhoz kapcsolódó megállója is a március végére datált utasforgalmi próbaüzem kezdetét.
A Kálvin tér a Belváros déli kapuja, itt kapcsolódik össze az M3-as és az M4-es metróvonal, az átszállási pont pedig gyors eljutási lehetőséget kínál majd Dél-Buda és Észak-Pest, valamint Dél-Pest között. A projektben teljesen átépült a meglévő aluljárórendszer és a felszín is. Az M4-es metró alagútjait közvetlenül a keresztezett M3-as metró vonala fölött hozták létre, ez jelentette az egyik legjelentősebb mérnöki kihívást. Az állomás megépítését nemcsak a környező épületek, illetve a téren található, külön talapzatmegerősítést is igénylő református templom közelsége nehezítette, hanem az is, hogy a dobozszerkezetet Budapest egyik legforgalmasabb közúti csomópontjában kellett kialakítani korlátozott, ám folyamatosan fenntartott forgalomban.
A Kálvin téri metróállomás teljes hossza 83 méter, a peronszint mintegy 22 méter mélyen a földfelszín alatt található, ahonnan 6 mozgólépcső és 2 lift vezet az aluljáróba. Ezenkívül egy hajlított üveglapokkal díszített lejtaknán keresztül 4 mozgólépcső viszi le az utasokat az M3-as metró megállójához, közvetlen átszállási kapcsolatot biztosítva a másik vonalhoz. Az állomás egyik érdekessége, hogy aluljárószintjének üvegmozaik burkolata Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művének egyik kotta-, illetve szövegrészletét ábrázolja raszterpontokra bontva. Különleges még az állomás látszóbeton gerendaszerkezete, melyet az átadást követően reflektorokkal világítanak meg. A látszóbeton felület itt is dominál: a födémre szerelt tükrök megvilágításával tették a tervezők egyedivé az állomás hangulatát.
BKK
