Lezárt utak, áramszolgáltatás nélkül maradt települések, a nappaliba is benéző Duna - a 2024-es árvíz elmaradt a 2013-as áradástól, de hetekre megváltoztatta a folyó mentén élők mindennapjait. Hat-e mindez a települések ingatlanpiacára? Hogyan lehet egyáltalán eladni egy ártéri házat?
Felkészültek, nem költöznek
A Dunakanyar számos települését érintette az áradás, sok helyen a csónak lépett elő első számú közlekedési eszközzé. Ez azonban nem rettenti el a Duna szerelmeseit. Az ártérben épült házakat eleve úgy alakították ki, hogy számítottak arra, néha a Duna lesz a vendég, aki itt akar élni, az megbékél az árvízzel is. A közvetlen vízparti ingatlan kuriózumnak számít, ennek megfelelően ritkán és elég magas áron kerül piacra egy-egy ilyen ház. Sokan vágynak egy parti ingatlanra, így a piacra kerülő házakra gyorsan lecsapnak és aki megveszi, annak általában nem jelent gondot felújítani vagy akár az ár után rendbetenni az ingatlant. Aki elszánta magát, hogy itt fog élni, az tisztában van azzal, milyen kihívást jelent az áradás, számít rá és felkészül. Lehet, hogy most egy kis ideig, még téma az árvíz óvatosabban vásárolnak az emberek, de hosszú távon az áradásnak nincs hatása az árakra, pláne olyan ingatlanoknál, ahol bizonyított az ingatlan, hogy “megállja a helyét” az árvíz során is.
Csepelen is hasonló a helyzet
Sok szempontból különbözik a Duna főváros alatti része a Dunakanyartól, de abban hasonló a két terület, hogy érinti az áradás és abban is, hogy az itt élők felkészültek az árvízre. Az ártérben élők és az ott földdel vagy más ingatlannal rendelkezők tisztában vannak azzal, hogy időről időre előfordulhat, hogy árad a folyó. A szántók esetén ez még az árat sem befolyásolja, pont ugyanannyi egy hektár az ártérben, mint más területen, hiszen az ártéren lévő földek termékenyebbek. A védett területen lévő termőföldek csak akkor drágábbak, ha kilátásban van az átminősítésük. A lakóházaknál kicsit más a helyzet, itt már van eltérés az ártérben és a védett részen lévő ingatlanok ára között. Egy ártérben lévő ingatlan árához, egy belterületi építési telek árát hozzá kell adni, hogy egy hasonló, de az árhullámok által nem veszélyeztetett ingatlan értékét megkapjuk. Akik a Duna mellett vásárolnak, általában kalandként tekintenek a magas vízszintre, felkészülnek rá és a levonulás után büszkén teszik rendbe ingatlanjaikat. Van azonban egy réteg, akik a kedvező alacsony ár miatt választották az árteret, nekik inkább jelent nehézséget, hogy átvészeljék ezt az időszakot, ők kérnek és kapnak is segítséget. Jellemző, hogy bármilyen okból vásárolnak is itt, mindenki tisztában van azzal, hogy árvízzel bizony számolni kell.
Ártéren hitelből
Az ártéri ingatlanokra nem hívhatóak le az állami támogatások, mert ezek az ingatlanok nem lakóingatlan besorolásúak, hanem jellemzően, nyaraló, üdülő. Azt azonban nem jelenthetjük ki, hogy nem hitelezhetőek. Azokra az ingatlanokra lehet hitelt felvenni, amelyekre biztosítást lehet kötni, mégpedig olyat, ami az árvízkárt is téríti. Emellett nagyon fontos, hogy milyen minősítésű az a megvásárolni kívánt épület.. Persze akkor is van megoldás, ha a kiválasztott, vízparton lévő ingatlan nem lehet a hitel fedezete. Ilyen esetben, ha megoldható, egy másik ház vagy lakás legyen a fedezete annak a kölcsönnek, amelyet a kiválasztott, ártérben álló ingatlan megvásárlására hív le a vásárló.
