A sertéshús fogyasztásának magyarországi ösztönzése mellett fontos a szakmai tapasztalatok átadása, és a belföldi fogyasztás emelkedése, mert ez ellensúlyozhatja az afrikai sertéspestis okozta kiesést - hangzott el az Agrármarketing Centrum (AMC), az Agrárminisztérium (AM) és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) „Merre tovább sertéságazat?” című konferenciáján Budapesten.
Ondré Péter, az AMC ügyvezetője kiemelte, hogy a fogyasztásélénkítő kampányaik közül kiemelkedik a március közepén indult, tavaszi sertéshúsfogyasztás-ösztönző kampányuk, amely az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg. Ennek keretében 75 alkalommal, 25 élelmiszerüzletben tartanak kóstoltatásokat, és emellett rendezvényekre is kilátogatnak Budapesten és 14 vidéki településen, amelyekkel 500-600 ezer embert érnek el. Ezenkívül televíziós és rádiókampányt folytatnak, közterületeken, nyomtatott lapokban és az online térben is hirdetéseket, tudásmegosztó cikkeket jelentetnek meg. A social média felületeken is aktivizálják a látogatókat, többek között influencerek bevonásával: a kampány egyik arca például Marton Adrienn gasztro-műsorvezető és privát séf.
Ondré Péter úgy vélte, foglalkozni kell az afrikai sertéspestis terjedésével is, a kampány pedig segítheti, hogy a belföldi fogyasztással pótoljuk a külpiaci veszteségeket. “Hiszünk abban, hogy a marketing nemcsak fogyasztásösztönzést jelent, hanem az azt megalapozó tudás terjesztését, a szakmai tapasztalatok átadását is” - mondta, hozzátéve, hogy a konferencia is ezt a célt szolgálja. A sertéságazat képviselői kiváló termékeikkel jelen lesznek a 79. OMÉK-on is, amelyet az AMC szeptember 26. és 29. között rendez a Hungexpon.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára kiemelte: a magyar sertéságazat egy foglalkoztató, értékelőállító gazdasági szektor, amely jó minőségű élelmiszert biztosít, emellett a magyar kultúra része. A teljes mezőgazdasági kibocsátás 8 százaléka a sertéságazathoz kötődik, a sertésállomány 2,8 millióra tehető. Az európai sertésállomány 150 milliós, így látni kell, hogy nem mi diktáljuk a feltételeket és a szabályokat, “de azt keressük, hogy hogyan lehetünk eredményesek ebben a nehéz versenyben”.
A magyarországi sertéságazat mindössze 1,8 százalékkal bővült 2010 óta, amiben az orosz embargó és a sertéspestis is szerepet játszott, de a szakma és a kormány szoros együttműködése révén sikerült minimalizálni a veszteségeket. Külkereskedelmi szempontból 2018-ban 81 millió eurós vesztesége volt az ágazatnak, az afrikai sertéspestis miatt volumenben a piacok egyharmadát, értékben 41 százalékát veszítettük el. “Komoly eredmény, hogy egyáltalán talpon vagyunk” - vélekedett Feldman Zsolt.
Az államtitkár szerint a legnagyobb kihívást az utóbbi években az árak volatilitása jelentette, de pozitívum, hogy Magyarországon nő a vásárlóerő, évente durván 10 százalékkal nő a reálkereset. A belföldi értékesítés növekedése is majdnem elérte a 10 százalékot, így érdemes a magyar fogyasztókra alapozni, és segíteni a tudatos vásárlásban, hogy a magyar sertéshúst keresse a piacon.
Bognár Lajos, az AM élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos előadásában az afrikai sertéspestissel kapcsolatban elmondta, hogy a betegség Grúziában jelent meg először, de nagyon gyorsan jutott el a balti államokba, illetve Lengyelországban: Varsó környékén gyorsan terjed, vaddisznóban és házi sertésben is regisztráltak betegséget. Magyarország számára a romániai helyzet jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen nincs olyan területe Romániának, ami ne állna korlátozás alatt. Adott esetben egy határmenti járványkitörés Magyarországon is megfigyelési zóna kijelölését tenné szükségessé. A másik legnagyobb kockázat, hogy a Romániában fertőzött állatból készült élelmiszerek bejutnak Magyarországra. A helyettes államtitkár hangoztatta: a magyar védekezés sikeres volt a sertéspestis ellen, ellenőrizni tudtuk a vaddisznóállományt, és meg tudtuk védeni a házisertés állományt. Regionális megállapodások megkötésével a jövőben is van esélyünk a szigorú intézkedések betartásával kedvezményeket elérni, de azt is látni kell, hogy a járvány nem kiszámítható, figyelemmel kell kísérni a fejleményeket.
A konferencián előadást tartott Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára és Hollósy Tibor, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökhelyettese. A kerekasztal beszélgetésen rajtuk kívül részt vett Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese, valamint Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke.
