Apa-fia páros indította el az óvodás korban elkezdhető képzéseket, melynek alapja az algoritmikus gondolkodás elsajátítása. Az iskolai oktatáshoz képest itt a kreatív próbálkozáson, a megoldási utak keresésén, a képességek fejlesztésén és a gyakorlaton van a hangsúly. Ahogy a Maker’s Lab név is sugallja, a kiscsoportok mindig alkotnak valamit, és csak az ehhez szükséges elméletet tanulják meg. A kicsiket – már 5 éves kortól – a vizuális, blokkalapú programozással ismertetik meg tabletek használatával, amihez nem szükséges semmilyen előzetes tudás.
Ha a gyermek a későbbiekben nem is az IT területén találja meg élete hivatását, akkor is olyan élethosszig kamatozó képességekre tehet szert, mint az analitikus, logikai gondolkodás, a problémamegoldó szemlélet, az önállóság, a csapatmunka és a hatékony kommunikáció. Mindezt az életkorának megfelelő szinten, élménydús, játékos keretek között.
A gyerekek a közoktatásban többnyire azzal találkoznak, hogy miután leadta a tanár a tananyagot, írásbeli vagy szóbeli számonkérés következik, amelynek során a kérdésekre sok esetben egyetlen helyes választ fogadnak el. Ez rövid idő alatt a kedvüket szegi, félnek a kudarctól, nem motiváltak arra, hogy önállóan gondolkozzanak. Mi a programozás segítségével megmutatjuk nekik, hogyan kell valamit elkészíteni, majd ezt követően rájuk bízzuk, hogy ők is tegyék meg. Az, hogy ehhez milyen utat választanak és abból milyen végeredmény születik, csak rajtuk áll. Ezáltal rengeteg jó megoldás létezhet, amiből azt érzékelik, hogy kísérletezni, új utakon gondolkodni jó és érdemes.
Hard skill vagy soft skill?
Az iskolarendszerben a hard skillekre helyeződik a hangsúly, a tárgyi tudás bővítése zajlik gőzerővel, számos olyan információval, metódussal ismertetnek meg bennünket, amelyekre talán soha többet nem lesz szükségünk. Ezzel szemben a soft skillek azok, amelyeknek meghatározó szerepük van életünk minden területén. Ezek a faktorok ugyanis magukban foglalják egyebek mellett a csapatban való együttműködést, a kommunikációs készséget, a szervezőképességet, a rugalmas alkalmazkodást, a mobilitást, az érzelmi intelligenciát, a motiválhatóságot és a kreativitást.
Fogalmunk sincs, milyen munkakörök lesznek 20 év múlva
A technológiák elképesztő mértékű fejlődésének köszönhetően megjósolhatatlan, hogy milyen hivatások közül választhatnak majd gyermekeink 20-30 év múlva. Valószínűleg számos olyan szakma is színesíti majd a palettát, amiről ma még elképzelésünk sincs. Ami viszont biztosra mondható, hogy az informatika területei, mint például a programozás, adatelemzés, szoftver- és alkalmazásfejlesztés, e-kereskedelem és a közösségi média nemhogy veszíteni nem fog fényéből, de újabb és újabb perspektívákat nyit majd meg az előttünk álló évtizedekben. Ezzel együtt jelentősen meg fog nőni a kereslet az ezen a területen járatos szakemberek iránt.
„Hatalmas szükség van arra, hogy elkezdjünk befektetni a gyermekek algoritmikus és programozási készségeibe. Jobb, ha felkészülünk rá, hogy az algoritmikus gondolkodás és programozás hatással lesz a mindennapi tevékenységeinkre. Azáltal, hogy erre már fiatal korban felkészülnek a gyerekek, mérhetetlen előnyre tesznek szert azon kortársaikkal szemben, akik erre nem fordítanak figyelmet”, emelte ki a Maker’s Lab szakmai vezetője.
