A mezőgazdasági cégek 80 százaléka nyitott a technológiára
Az építőipar, a rendvédelem és a biztonságtechnikai területek mellett ma már az agráriumban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a drónozás. Török Gyula drónszakértő arról beszélt, az eszközök felhasználása az agráriumban a multispektrális mérésektől a vadállomány megfigyeléséig szerteágazó, és az elvégzendő feladatoktól függően a megtérülési idejük rendkívül gyors. Mint fogalmazott, 2025-re aligha lesz a szegmensben olyan cég, ahol nem alkalmaznak drónt.
Folyamatosan javul a magyarországi drónpiac helyzete, hazánkban nemcsak a kínálat, hanem a technológiához szükséges szaktudás is kimagasló az Európai Unió többi tagállamához képest. A másik oldalon a kereslet is élénkül: míg néhány évvel ezelőtt az agrárvállalatok 80 százaléka hallani sem akart a modern és hatékony megoldásról, ma már 80 százalék nyitott arra. Igaz, a napi szintű gazdálkodásba bevezetett eszközök száma egyelőre alacsony.
„A legnépszerűbb felhasználási mód az úgynevezett monitoring. Multispektrális mérésekkel növényállapot-elemzéseket lehet végezni, ezáltal egyszerű detektálni a különféle betegségeket. A drónos permetezés szintén egyre elterjedtebb, a gazdákra az időjárási körülmények is nagy nyomást helyeznek, hogy térjenek át erre a módszerre. Bár Magyarországon még nem, Nyugat-Európában már jellemző az is, hogy a vadállomány megfigyelésére, számlálására és mentésére alkalmazzák a drónokat, de emellett földmérést és területszemlézést is rendkívül hatékonyan végre lehet hajtani a technológiával” - sorolta a szakember a teljesség igénye nélkül.
Rövid megtérülési idő
Mint mondta, a technológia a legkisebb agrárvállalkozásoktól a multikig mindenki számára elérhető, ráadásul a várható pályázatok meg is könnyíthetik majd az eszköz- és szoftverbeszerzést. Erre meglátása szerint szüksége is lesz mindenkinek, mert 2025-re elképzelhetetlen lesz egy olyan mezőgazdasági cég, ahol nem alkalmaznak drónt valamely munkafolyamatban.
Török Gyula kérdésre válaszolva arról is szót ejtett, a drónok a munkagépekhez viszonyítva kifejezetten olcsók, és az elvégzendő feladat típusától függően rövid megtérülési idővel lehet számolni. Példaként említette, hogy 100 hektárnyi táblának a növényvédelmi kezelése kétmillió forintba is kerülhet, de ha a multispektrális mérés azt mutatja, hogy elég a 15 százalékára kijuttatni a permetet, akkor 300 ezer forintból is meg lehet azt oldani. Megjegyezte, a megtérülési idő függhet még az adott gazdaság vezetőjétől illetve attól is, hogy mennyire veszik komolyan a precíziót.
150 órás tanfolyamon magas szinten elsajátítható a drónkezelés
Az ABZ Drone ügyvezető-tulajdonosa úgy fogalmazott, a szakemberek képzésének ideje is változó.
„Egy kis drónos repülés egy 4-5 napos tanfolyammal elsajátítható, de a permeteződrónok esetében már 150 aktív órát kell ahhoz eltölteni, hogy valaki képes legyen a kezeléseket hibátlanul és felelősségteljesen megvalósítani. Vállalatunknál az eszközöket csak oktatást követően veszik át ügyfeleink, gyakorlatorientált képzéseinkkel is elősegítve, hogy a lehető legjobb és legbiztonságosabb legyen a repülés a légi forgalomra tekintettel is” – értékelt.
Török Gyula kiemelte, az ABZ Drone nagy hangsúly fektet arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz álljon partnereik rendelkezésére, de Magyarországon általánosságban hiány van a raktárkészletből a dinamikus keresletnövekedés miatt. A cégnél egyedi igény szerint drónfejlesztésben is részt tudnak venni. A megvásárolt eszközöket minden esetben integrálják a gazdaságba, kiemelkedő szervizhátterük, support és cseregép szolgáltatásuk pedig biztosítja, hogy minden egyes nap zökkenőmentesen lássák el feladataikat a drónok.
