Továbbra is pozitív képet mutat a bérfolyamatokról a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb átlagkereset-statisztikája az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik idén 9-10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést várnak.
A KSH csütörtökön azt közölte, hogy májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 764 100, a nettó átlagkereset 535 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7, a nettó átlagkereset 11,0, a reálkereset pedig 9,0 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte: a májusi adatok bár minimális lassulást mutatnak az előző hónaphoz képest, viszont a piaci konszenzusnak megfelelnek. A nettó keresetek továbbra is dinamikusabban nőnek, mint a bruttó keresetek, mivel az év elejétől a családi kedvezmény és az anyákat érintő kedvezmények is változtak.
Hozzátette:
vásárlóerő továbbra is látványosan nő. Az alacsony infláció és a dinamikus bérkiáramlás mellett a nettó reálkereset éves alapon 9 százalékkal emelkedett. Ez érdemben bővíti a háztartások elkölthető jövedelmét, ami a második negyedév eddig ismert fogyasztási adataiban is megjelent.
Az egyes szektorokban érdekes ingadozások láthatók szerinte: a kisebb súlyú bányászat, kőfejtés, valamint vízellátás területén átlag feletti a bérnövekedés. Ez utóbbi az év eleji állami bérrendezésekkel magyarázható. A feldolgozóiparban továbbra is kissé átlag alatti a keresetnövekedés. A szállítás és raktározás területén közel 14 százalékos béremelkedés volt, ami a javuló munkaerő-keresletet és a korábbi gyenge időszak utáni újraépülést is tükrözheti. A szolgáltatószektor többi területén a már megszokott mintázat látható: zömében nemzetgazdasági átlag körüli keresetnövekedés, amelyből felfelé az oktatás és a közigazgatás, lefelé pedig az egészségügy lóg ki - sorolta.
Kitért arra, hogy a következő hónapok a közigazgatási kereseti folyamatok szempontjából kiemeltek lehetnek, számos területen jelentősen visszavágták az illetményeket. Kérdésnek nevezte, hogy ez milyen mértékben befolyásolja majd az éves bázison mért bérstatisztikát az állami szféra egészében.
Az egész évet tekintve a szakértő kiemelte: a friss májusi adat alapján változatlanul 9-10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést vár. Hozzátette, hogy a választások után látványosan javult a fogyasztói bizalom, ami bizakodásra adhat okot a vállalatok számára a jövőbeni kereslet alakulását illetően. Az üzleti bizalmi indexekben ugyanakkor ez egyelőre még nem tükröződik teljesen. Ebben szerepet játszhat a munkaerőimport-szabályok változása, valamint a költségvetési hiány mérséklését célzó, egyelőre még nem ismert intézkedések körüli bizonytalanság, valamint a geopolitikai tényezők kiszámíthatatlansága.
Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője leszögezte: az adat megfelelt az elmúlt hónapok trendjének.
Pozitívumnak nevezte, hogy a medián kereset az átlagnál érdemben gyorsabb ütemben, 10,4 százalékkal nőtt, vagyis a béremelések nagyobb részben az alacsonyabb keresetű munkavállalókat érintették. Szintén kedvezőnek nevezte, hogy a költségvetési szférához, hasonlóan a vállalkozások körében is az átlagnál gyorsabban emelkedett a medián bér, vagyis zárult a bérolló.
Az éves bérdinamika szempontjából az év eleji adatok a legfontosabbak, a vállalatok jelentős hányada csak ekkor hajt végre bérfejlesztést, így annak ütemében érdemi változásra nem számít a következő hónapokban. Éves átlagban - a fegyverpénz hatását is figyelembe véve - 10 százalék körüli átlagbér növekedés várható, amelynek motorja a közszféra lehet - közölte. A korábban vártnál alacsonyabb infláció, illetve az adókedvezmények bővítése nyomán így a nettó reál kereset is jelentősen, 9 százalék körüli ütemben nőhet, ami továbbra is stabil alapot jelent a fogyasztási dinamika fennmaradásához.
A jövő évi bérfolyamatokra több tényező is döntő befolyással lesz az elemző szerint: egyrészt hogy a kötelező legkisebb bérek milyen mértékben emelkednek, a közszféra egyes szegmenseiben milyen bérfejlesztés megy végbe, illetve hogy hogyan alakul a gazdasági teljesítmény, valamint a kilátások, amely alapjaiban határozza majd meg a munkavállalók döntő többségét foglalkoztató versenyszférában a béremelési mozgásteret. A fenntartható gazdasági növekedés szempontjából is kulcskérdés marad a következő években, hogy a versenyszféra alkalmazottainak kétharmadát foglalkoztató kkv-szektorban sikerül-e a hatékonyságnövekedéssel biztosítani a béremelések fedezetét - mutatott rá.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte, hogy a dinamikus keresetemelkedés nem egyetlen tényezőre vezethető vissza: fontos szerepet játszanak benne a közszféra béremelései, az állami szektorban 9,4 százalékkal nőttek a bérek, de ennél nem sokkal alacsonyabb a versenyszféra 8,5 százalékos béremelése sem. Ez meghaladja a garantált bérminimumemelés mértékét, ami arra utal, hogy sok helyen még mindig az egyébként kevesebb embert érintő minimálbér emelésének mértékét tartják irányadónak. Szintén utal arra is, hogy a jól képzett munkaerőt még mindig meg kell fizetni - írta.
Regős Gábor a következő hónapokban nagyobb változásra már nem számít a keresetek emelkedésének ütemében - legfeljebb az eddig tapasztalható minimális lassulás folytatódhat. Kérdésnek nevezte, hogy az új kormányzat által idénre megígért béremelések megvalósulnak-e, ez azért kismértékben befolyásolhatja az átlagok alakulását. Az viszont biztos, hogy az inflációs környezet alacsony, amelyet egy ennél érdemben nagyobb keresetemelkedés kísért, így a reálkeresetek emelkedése jó alapot biztosít a fogyasztás bővüléséhez, ami az idei évben is a GDP fő húzóereje lehet - vélekedett.
