Az idén épp negyven éve átadott, a Mátyás-templommal szemben lévő egykori diplomataházat a nemzeti bankhoz kötődő alapítvány építi át.
A Rákosi- és a Kádár-kor, vagy a két világháború közti modernizmus szülte épületek Magyarországon távolról sem örvendenek osztatlan népszerűségnek, így teljes átépítésük vagy lebontásuk jóval kevesebb ember ingerküszöbét lépi át, mint ha egy különböző okokból méltatlan állapotba került historizáló vagy klasszicista lakóház válna az ingatlanbefektetők áldozatává.A sokszor mérhető utálatot nemcsak a kopott homlokzatok, illetve a korstílusnak megfelelő díszítetlenség, de az emberek a szocializmus iránti ellenszenve, illetve az oktatási rendszer is gerjeszti, hiszen a szépséget az emberek jó része a díszes homlokzatokkal, illetve belső terekkel köti össze, így amíg egy népművészeti motívumokkal bőven megrakott széket, vagy egy szecessziós palotát a legtöbben védendő értéknek tartanak, addig egy hetvenes években született fotelt, vagy a harmincas évek villaépítészetének egyik csúcsát jelentő Dálnoki-Kováts-villát nem feltétlenül.
A elmúlt években emiatt a Kádár-kor számos, jobb sorsra érdemes épülete tűnt el a településképekből, vagy épp került veszélybe úgy, hogy az nem igazán kavart nagy viharokat. Ezek közül több ügyet korábban mi is bemutattunk: így derült fény többek közt a Kádár-kor legszebb magyar nyaralójának sorsára, követtük végig a Gellért-hegy egyik értékes villájának lebontását, aggódtunk a budai oldal egyik legizgalmasabb tömbjéért, illetve a kecskeméti Kodály Intézet könyvtáráért, valamint beszámoltunk a Várnegyedben állt Országos Villamos Teherelosztó a szakma véleményével szembemenve történő eltűnéséről is.
Néhány héttel ezelőtt egy újabb, hasonló ügy indult el: olvasóink jelzése szerint
szeptember közepén elindult ugyanis az elmúlt két évtizedben Burg Hotelként ismertté vált, a 26 helyett minimum 54,4 milliárdból visszaépítés alatt álló Pénzügyminisztérium, illetve a Mátyás-templom szomszédságában álló szocialista modern épület kibelezése.
Forrás: 24.hu
