Ernest Hemingway többszöri elektrosokk kezelés után olyan állapotba került, hogy főbe lőtte magát - nem látott más kiutat. Valószínűleg a legtöbben úgy gondolják, hogy az elektrosokkot brutális volta miatt már sehol a világon nem használják. Ez sajnos távolról sincs így.
Annak ellenére, hogy vezető pszichiáterek is elismerik: nem tudják, hogyan „működik” az elektrosokk, és annak ellenére, hogy veszélyes, sokszor visszafordíthatatlan mellékhatásai jól ismertek, még ma is jelentős számban elektrosokkolnak embereket szerte a világon. Az Egyesült Államokban például a becslések szerint évente több mint 100 000 elektrosokkot adnak, ennek felét 60 év felettieknek – ez több mint 270 elektrosokkot jelent minden egyes nap.
Bár a legtöbben nem tudják, Magyarországon is végeznek még elektrosokkot, aminek használatáról és "eredményességéről" szinte lehetetlen adatokat kapni. Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány, egy emberi jogi szervezet, amely a pszichiátria területén történő emberi jogi sérelmek feltárásával foglalkozik, nemegyszer találkozik ilyen esetekkel. Idén júniusban két esetben keresték meg a szervezetet elektrosokk-kezelés kapcsán. Az egyik esetben egy lány aggódott édesanyjáért, aki "depresszió" miatt került egy dél-pesti pszichiátriára. Hosszú hónapok alatt különféle pszichiátriai szerekkel próbálkoztak nála, de állapota egyre rosszabb lett, így elektrosokk-kezelést akartak adni neki, amibe nem egyeztek bele. Ezután érdekes módon állapota javulni kezdett és egy hét múlva már otthon volt. A másik esetben már két hónapja bent volt egy hölgy egy központi budapesti kórház pszichiátriáján, ahol már olyan állapotba került, hogy pelenkázni kellett és elektrosokkolni akarták. A hozzátartozók erőteljesen tiltakoztak, sőt kérték a teljes fizikai kivizsgálást, a rosszullétek miatt belgyógyászati konzíliumot, de nem történt semmi, helyette hazaengedték a hölgyet.
A pszichiáterek rendszerint azzal érvelnek, hogy az elektrosokk alkalmazása az eltelt évtizedekben sokkal humánusabb lett: ma már altatásban, izomlazító beadása mellett adják, így a páciens nem érzékel belőle semmit (legalábbis az eljárás során), az izomlazító pedig megakadályozza, hogy a nagyfeszültségű áram következtében létrejövő rettenetes görcs miatt a páciensnek eltörjenek a csontjai vagy leharapja a nyelvét. Azonban hiába szépítettek a külsőségeken: a nagyfeszültségű elektromos áram agyszövetre kifejtett romboló hatásán mindez mit sem változtat.
A pszichiátriai kezelések gyakorlatát manapság egyre több kritika éri, nem csupán az áldozatok részéről, de szakmai körökből is, és nem csupán az elektrosokkot, de a széles körben alkalmazott tudatmódosító pszichiátriai szereket illetően is. Itt lenne az ideje, hogy a manapság használt, sokszor működésképtelen és károkat okozó pszichiátriai kezeléseket olyan eljárások váltsák fel, amelyek bizonyítottan a páciensek mentális egészségét szolgálják.
