Az igazságügyi miniszter 2015. február 9-én nyújtotta be az Országgyűléshez a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását, amelyet a Kormány 2015. január 14-én fogadott el (T/3018. sz. törvényjavaslat).
A javaslat a sajtó-helyreigazítási per mintájára egy új különleges pertípust kíván megteremteni. A cél, hogy a képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jog védelme hatékonyabbá váljon. Ezt a személyiségi jogot a Ptk. szabályozza, ehhez képest a Pp. javasolt módosítása új anyagi jogi szabályokat nem alkot, a Ptk. szabályait nem írja felül. Ennek megfelelően a javaslat a hozzájárulás feltételein, valamint a közszereplők polgári jogi megítélésén sem változtat.
A Pp. tervezett módosítása a kommunikáció és információtechnológia fejlődésére kíván reagálni. A módosítás technikai újításai hatékony eljárási rendelkezéseket kívánnak bevezetni a Ptk. anyagi jogi szabályainak végrehajtására.
Cél emellett az önkéntes jogkövetés erősítése, ezért a javaslat előírja, hogy a felek jogvitájuk már a bírósági eljárást megelőzően próbálják meg rendezni. Emiatt ez az új eljárás két szakaszból áll: a pert megelőző előzetes eljárásból, valamint magából a perből. A pert az előzetes eljárás eredménytelen lezárultát követő 15 napon belül lehet megindítani. A bíróság a perben soron kívül jár el. A módosítás lehetővé teszi a bizonyítás mielőbbi lefolytatását, valamint a gyors szankcionálhatóságot.
Fontos azonban kiemelni, hogy ebben a gyorsított eljárásban a bíróság kizárólag a jogalapról dönt, így sérelemdíj és kártérítés ebben a perben nem érvényesíthető. A sérelmet szenvedett fél azonban ezeket az igényeit is érvényesítheti a Pp. általános szabályai szerint indítható személyiségvédelmi perben. Ennek az új gyorsított pernek a megindítása tehát nem akadálya annak, hogy a sérelmet szenvedett fél hagyományos személyiségi jogi pert indítson. A két per viszonyát érintően azt is fontos hangsúlyozni, hogy ha a fél az új gyorsított pert nem kívánja megindítani, a hagyományos személyiségi jogvédelmi eszközöket továbbra is igénybe veheti. Az egyéb felmerülő eljárásjogi kérdéseket pedig a Pp. általános szabályai megnyugtatóan rendezik.
Az Igazságügyi Minisztérium megvizsgálta az OBH és a Kúria észrevételeit. Ezek közül néhányat elfogadhatónak tartott és a törvényjavaslatba beépített.
Az Igazságügyi Minisztérium ugyanakkor érthetetlennek tartja a Kúria alkotmányossági aggályait, figyelemmel arra, hogy a Kúria véleménye nem jelöli meg az Alaptörvénynek azt a szakaszát, amelyet a módosítás sértene. Emellett a Kúria észrevételei olyan alkotmánybírósági döntésre sem hivatkoznak, amely az alaptörvény-ellenességet alátámasztaná.
