2013.12.29. /
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2013-ban is rendszeresen ellenőrizte és bírságolta a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsító élelmiszer üzletláncokat. Kik, miért és mennyit kaptak? Összefoglaló.
Az eljárások „A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról” szóló 2009. évi XCV. törvény alapján indultak, de nézzük meg közelebbről, mit is jelent ez a fogalom.
Néhány lényeges pontot kiemelve, ide tartozik olyan feltételek előírása, amely egyoldalúan előnyös a beszállítóval szemben, vagy a saját üzemeltetési, logisztikai, működési költségeinek áthárítása a beszállítókra.
Tisztességes kereskedő nem számolhat fel díjat a beszállítónak terméke üzletbe kerüléséért és ott tartásáért, valamint nem kérhet a fogyasztóknak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékű beszállítói hozzájárulást sem.
Szintén a tisztességtelen magatartás körébe tartozik a kereskedőnek jogszabálysértés miatt kiszabott bírság áthárítása a beszállítóra, a beszállító által helyesen és határidőre kiállított számla határidőn túli kifizetése, vagy akár kizárólagos értékesítési kötelezettség kikötése (leszámítva a kereskedő cég márkaneve alatt futó termékeket) arányos ellenszolgáltatás nélkül.
A felsorolásba tartozik a szóbeli szerződés alkalmazása, abban az esetben, ha a beszállító írásbeli szerződéskötést kér. Nem írhatja elő a kereskedő azt sem, hogy a közeli lejáratúként átvett terméket a beszállító a lejáratot követően visszavásárolja. A tisztességtelen kereskedői gyakorlat a vásárlókra is hatással van.
2013 félévéig a következő magyarországi áruházláncok esetében állapított meg jogszabálysértést a NÉBIH tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt. Ezek, a bírság mértéke szerinti sorrendben az alábbiak:
A Csemege-Match Kereskedelmi Zrt. 136 millió Ft bírságot kapott. Részben, mert ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásokért számolt fel díjakat a beszállítóknak, a fogyasztónak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékű beszállítói hozzájárulást kötött ki, és az átvételt követő 30 napon túl fizetett a beszállítóknak.A TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. több alkalommal is követett el jogszabálysértést, kisebb-nagyobb bírságokat is kapott, a legnagyobb 130 millió Ft volt. A fentieken felül azért, mert üzletszabályzata nem tartalmazott minden, a törvény által előírt feltételt.A Reál Hungária Kft.-re58 millió Ft-ot szabtak ki. A fentieken felül azért, mert elmulasztották nyilvánosságra hozni az üzletszabályzatot, illetve eltértek tőle a szerződéskötéskor. A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.39 millió Ft bírságot kapott, mert a saját érdekeiket szolgáló költségeket a beszállítókra hárította, 30 napon túl fizetett a termékekért, valamint mert üzletszabályzata nem tartalmazott minden, a törvény által előírt feltételt.CBA Kereskedelmi Kft.-t 36 millió Ft-ra bírságolták hasonló okok miatt.Auchan Magyarország Kft. szintén több alkalommal kapott bírságot, a legnagyobb 36 millió Ft volt.Rossmann Magyarország Kft. 14 millió Ft bírságot kapott, mert ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért számolt fel díjakat a beszállítóktól.Kép: dreamstime
Forrás: NÉBIH
Authors: Tudatos Vásárló
