Sziveri János a 20. század második felének egyik meghatározó alkotója 1954-ben született és 1990-ben, mindössze 36 évesen hunyt el.
A Vajdaságban, Muzslyán született költő, drámaíró, szerkesztő rövid élete során alkotásaival, egyéniségével tűnt ki, manapság pedig, mint legendás jelenséget értelmezik újra. Hagyatékát a Kertész Imre Intézet gondozza. A szélherceg címmel megjelent verseskötetét mutatták be tegnap a Kertész Imre Intézet új székházában.
Az irodalmi esten A szélherceg címmel, a 91. Ünnepi Könyvhét alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában megjelentetett válogatáskötetből Wunderlich József, Junior Prima-díjas színész olvasott fel, a rendezvény kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott Hafner Zoltán, Fenyvesi Ottó és Zalán Tibor részvételével.
Hafner Zoltán, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója szerint kivételes lehetőség, hogy a hagyaték még feltáratlan részeit, publikálatlan anyagait méltó körülmények között tudják kezelni. „Szakmai és etikai felelősséget is vállalunk ezért a hagyatékért. Komplex és többirányú rendszerező, gyűjtő- és kutatómunkát kezdtünk meg, A szélherceg című válogatáskötet ennek a rendszerező munkának csupán első állomása. Sziveri János sokoldalú művész volt, a képzőművészeti írásai is még felfedezésre várnak.” – emelte ki Hafner Zoltán.
Fenyvesi Ottó költő, író, képzőművész fiatalkorát együtt töltötte Sziveri Jánossal, úgy emlékezett, hogy inkább gondolati trükkökből állt az alkotóművészetük. „Nem voltunk képzett képzőművészek, megpróbáltunk a 70-es években minden művészeti stílust befogadni. A régi munkáink közül sok elveszett, az Új Symposion oldalain nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy tematika szintjén erősítsük a képzőművészeti vonalat. A 70-es, 80-as évek összművészeti hatásai, amik akkoriban az egész világot elérték, filozófiailag, zeneileg is mint a punk, vagy az alternatív zenék Sziveri János verseinek az előadásmódjára is hatott. A performanszt mint képzőművészeti elemet használta.” – fogalmazott Fenyvesi Ottó.
Zalán Tibor költő, író, dramaturg együtt dolgozott Sziveri Jánossal, aki az Új Symposiont az 1983-as felszámolásáig főszerkesztőként vezette. „Jó ízlése volt, remek lapot szerkesztett, pedig nehéz örökségünk volt. Az előttünk alkotó nemzedék erős avantgárd nemzedék volt, bennünk pedig erős volt a késztetés, hogy valami mást csináljunk. János egyszerre volt ösztönös és szigorú, fegyelmezett szerkesztéssel dolgozott. Ez a kettősség a verseiben, alkotásaiban is visszatükröződik.” – idézte fel Zalán Tibor.
Az irodalmi és zenei est végén Lajkó Félix Liszt Ferenc-díjas világzenei hegedűművész és zeneszerző, Sziveri János Hazatérés-idő című versét hegedűre megzenésítve adta elő, elővezetve a Kertész Imre Intézet Sziveri Zenei Pályázatát. Szabó Tamás, a Kertész Imre Intézet programigazgatója az esten bejelentette, hogy az Intézet Sziveri János halálának 30. évfordulójára nyílt zenei pályázatot írt ki, amelyre december 15-ig lehet beküldeni az alkotásokat. A pályázat részleteiről a Kertész Imre Intézet honlapján (https://www.kerteszintezet.hu/intezet/palyazat) lehet tájékozódni.
