A pitvarfibrilláció a leggyakoribb krónikus szívritmuszavar. A teljes népesség mintegy 2 százalékát érinti és a 40 év feletti felnőttek egynegyedénél alakul ki valamikor az életük folyamán.[i],[ii]
A betegség nehezen felismerhető, mert sok pitvarfibrilláló betegnek egyáltalán nincsen panasza, különösen akkor, ha a szívfrekvenciája normális tartományban található. Az akár életveszélyes állapotot, szélütést előidézni képes ritmuszavar felismerése után, a mai innovatív vérrögoldó terápiáknak köszönhetően a szélütés kialakulása hatékonyan és biztonságosan megelőzhető.
Tudjon meg többet a betegségről és ismerje fel időben a tüneteket! Mi az a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egyik formája. A betegség akkor jelentkezik, amikor a szív már nem képes többé fenntartani a normális ritmusát. Az erős és rendszeres izomösszehúzódások helyett gyors és szabálytalan elektromos ingerek keletkeznek, melyek a szív felső részének remegését, az úgynevezett pitvari fibrillációt okozzák. Agyors és szabálytalan szívverés a szív pitvarában lévő vér pangásához és vérrög képződéséhez vezethet, amely súlyos szövődményeket okozhat. A pitvarfibrilláció tünetei és veszélyei Dr. Bernard J Gersh, MB, ChB, DPhil, a Mayo Klinika szív-érrendszeri betegségek specialistája szerint: "A pitvarfibrilláció egyike a 21. században egyre terjedő, három fő szív-érrendszeri járványnak.”[1]
Számos korcsoportot veszélyeztet a pitvarfibrilláció kialakulása, a kórállapot mégis az idősebb korosztályt érinti a leggyakrabban. 40 éves kor után a pitvarfibrilláció kockázata megemelkedik. Későbbi életkorban minden tizedik ember érintett lehet ebben a kórban, és ez a kockázat a társbetegségek kialakulásával (magas vérnyomás betegség, cukorbetegség stb.) csak növekszik.[2],[3] A pitvari remegés (pitvarfibrilláció) kialakulásának az estek jelentős részében markáns klinikai tünetei nincsenek, és betegenként eltérőek is lehetnek a panaszok.
Pitvarfibrillációra figyelmeztető jelek: intenzívebb, szabálytalan szívdobogás-érzés, szédülés, mellkasi fájdalom és légszomj. Amennyiben a felsorolt tüneteket nem tudja megmagyarázni, kérjen időpontot az orvosához! Ne várjon a tünetek elmúlására, mivel apitvarfibrilláló betegeknél ötször nagyobb a kockázata a stroke kialakulásának, mint a nem pitvarfibrillálóknak,[4]amely azért érdemel különös figyelmet, mivel a pitvarfibrillációval kapcsolatos stroke általában súlyosabb kimenetelű, és nagyobb valószínűséggel eredményez rokkantságot vagy halált.[5]
Ne végződjön stroke-kal a pitvarfibrilláció!
A pitvarfibrillációval kapcsolatos stroke megelőzésére vonatkozó terápia főként a véralvadásgátlókra − vérhígítókra − fekteti a hangsúlyt. A vérhígítók gátolják a véralvadást a szervezetben, ezáltal jelentősen csökkentik az esélyét annak, hogy a szívben vérrög alakuljon ki, amely aztán leszakadva a véráramban egészen az agyi erekig jutva embóliaként stroke-ot okozhat. Több mint fél évszázadig csak egyetlen antikoaguláns kezelési lehetőség állt rendelkezésre a stroke megelőzésére a pitvarfibrilláló betegek számára az ún. K-vitamin antagonisták (KVA) formájában.
Ez a kezelés hatásosan csökkentette a stroke[6] kockázatát, azonban ennek a hagyományos véralvadásgátló kezelésnek a valós klinikai gyakorlatban észlelt hatékonyságát szigorú követelmények és megszorítások nyomasztóan hosszú listája korlátozza: például a kezelés rendszeres és folyamatos laboratóriumi ellenőrzésére van szükség. Különböző étel-gyógyszer és gyógyszer-gyógyszer közötti kedvezőtlen kölcsönhatások alakulhatnak ki, amik jelentős ingadozásokhoz vezethetnek a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát illetően.[7]
Ezek az étrendi megszorítások, a rendszeres ellenőrzések és a napi tevékenységek során előforduló korlátozások kedvezőtlenül befolyásolhatják a beteg életminőségét a KVA kezelés alatt. Felismerve azt a terápiás klinikai igényt, amely a kezelés nagyobb biztonságosságára és kényelmére irányult, hat évvel ezelőtt új orális antikoagulánst −úgynevezett NOAC készítményeket (Novel Oral Anticoagulant, NOAC) – hoztak forgalomba, amelyekúj kezelési lehetőséget biztosítanak a pitvarfibrillációban szenvedő betegek számára.
A NOAC-ok egyik legnagyobb előnye az a tény, hogy állandó adagban szedhetők, folyamatos laboratóriumi ellenőrzés nélkül kiszámítható és reprodukálható véralvadásgátló hatást biztosítanak a gyógyszer−gyógyszer kölcsönhatások alacsony valószínűsége és a gyógyszer−étel kölcsönhatások hiánya mellett.[8],[9]
Ezen gyógyszerek összesített haszon-kockázat profilja előnyösebb a K-vitamin antagonistákhoz képest. Ez az új fejlesztés „egy gyökeres átalakulás, amely a pitvarfibrilláló betegek stroke megelőzésének egy teljesen új dimenzióját nyitja meg” −mondta Dr. Gregory Lip, a Birminghami Egyetem (Egyesült Királyság) Szív-érrendszeri Tudományok Központjának kardiológusa.
