Egyre több lehetőségük van a magyar diákoknak arra, hogy a hagyományos szemlélettől eltérő iskolákban tanuljanak itthon.
Ezeknek az intézményeknek egyik közismert sajátossága, hogy vagy mást tanítanak, vagy más módszereket használnak ugyanannak a tananyagnak az átadására, mint a Magyarországon hagyományosnak számító oktatásban. Az innovatív szemléletű iskola a természettudományos irányultságra, az összefüggésekre épülő oktatásra, a kreativitásra, problémamegoldásra, alkotópedagógiára és erős iskolai közösségre épít, miközben a tananyagát a Nemzeti Alaptanterv (NAT) határozza meg. Erről az új lehetőségről beszélt dr. Henn Péter, a Creascola nyolcosztályos középiskola vezetője.
A hagyományos iskola elsősorban tanárcentrikus, jellemzően frontális oktatást alkalmaz, módszereiben az előadás, a tanári magyarázat és a tankönyvhasználat a domináns, ami viszonylag nagylétszámú osztályokban zajlik, mindenkire ugyanúgy érvényes követelményekkel, rendszeres számonkéréssel és jegyadással. Ezzel szemben a Creascolában leginkább a gyerek személyiségét, egyéni képességeit, készségeit és életkori sajátosságait veszik figyelembe, ami megjelenik a környezetben, a tanulás módszerében, menetében, a tanár szerepe pedig ennek az összhangnak a megteremtése. Magyarországon a NAT határozza meg azt a lexikális tudást, aminek elsajátítása szükséges, az akkreditációt pedig azok az intézmények kapják meg, melyek 90%-ban lefedik azt. A továbbtanulás miatt ezért egyre több szülő számára fontos, hogy gyermeke NAT által akkreditált intézménybe kerüljön.
A Creascola elindulásával Magyarországon is elérhetővé válik a sok sikeres külföldi példa után az az innovatív oktatás, ami három fő pillére épít. Egyik fontos eleme az alkotópedagógia, aminek keretében az elmélet mellett terepet kap a felfedezés, a tapasztalás, az élmény és a tanultak áthelyezése a gyakorlatba. Második fontos eleme a komplex természettudományos és humán szemlélet, melynek során a tanulók megértik természet és ember kapcsolatát, a világ mozgatórugóit, átlátják a gazdasági, hatalmi, környezeti tényezők egymáshoz való viszonyát és ezek mindennapokat befolyásoló szerepét. Harmadik fontos eleme a közösségi nevelés, ami arra tanít, hogy mindenki fontos eleme a közösségnek, és együtt sokkal eredményesebbek lehetünk, közösen a munka jobban is megy.
Az innovatív képzés az életre nevel, és igyekszik napról napra kíváncsivá tenni a diákokat, hogy minden nap lelkesen érkezzenek az iskolába. Ebben nagy segítség a háromféle műhely: a Makerspace műhelyben a tanultakat gyakorolják, kísérleteznek; A Media lab műhelyben fotóznak, vágnak, szerkesztenek, forgatnak, a Konyhaműhelyben pedig főzni tanulnak, s az ételek elkészítése mellett az egészséges életmódra és helyes étkezésre nevelés is kiemelt figyelmet kap. Az innovatív iskolában mindenki részt vesz a délutáni műhelyeken is, és az oktatás, játék angol nyelven zajlik. Az angol nyelvnek egyébként is kiemelt szerep jut, a nyolcosztályos középiskola végén készségszinten beszélik a diákok a nyelvet, és C1-es szintű nyelvvizsgát szerezhetnek.
Az innovatív iskola célja Magyarországon is az, hogy a gyerekeknek lépéselőnyt adjon az élethez. Úgy gondolják, hogy ma már nem egy konkrét szakmára kell felkészíteni a diákokat, hanem olyan képességeket kell a kezükbe adni, melyekkel már diákkorukban kialakulhat érdeklődésük egyes későbbi munkaterületek iránt, vagy amivel változó körülmények között is megállják a helyüket. A szemlélet külföldi, sikeres példákra épít, nem kísérletezésről van szó, hanem egy már működő rendszer átvételétről.
Forrás: Creascola
