A malária szinte a fél világon jelen van, a betegség 91 országban szedi áldozatait. A WHO adatai alapján 212 millió megbetegedés, és 400 ezer feletti haláleset fordul elő évente a Földön. Ha egzotikus utat tervez a következő időszakban, mindenképp tájékozódjon, ebben aktualizált térképek és szakképzett orvosok lehetnek segítségére! Visszatérő láz esetén mindig gondoljunk arra az utazást követően, hogy esetleg fertőződtünk, az időben elkezdett, megfelelő kezeléssel elkerülhetjük a betegség komoly következményeit – hívja fel a figyelmet Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.
A II. világháború előtt Magyarországon is történt maláriás megbetegedés helyi szúnyogok csípését követően, de azóta csak behurcolt esetek fordultak elő. A betegség a világ 91 országában van jelen, évente közel 125 millió turista utazik maláriás területekre, és ebből sajnos 10 ezren érkeznek haza betegen. A WHO adatai alapján 212 millió megbetegedés, és 400 ezer feletti haláleset fordul elő évente a világon.
„A kórokozó bizonyos szúnyogok csípésekor kerül a szervezetbe, mert a fertőzött állat nyálában megtalálható a parazita. A májban és a vörösvértestekben időzhet az így bejutott élőlény! A tünetek a megtámadt vörösvértestek szétesése és a termelt méreganyagok miatt alakul ki. Több típusa létezik, ezek súlyosságukat, tüneteket tekintve különböznek egymástól. A legveszélyesebb a plasmodium falciparum által okozott kórkép, a legelterjedtebb a plasmodium vivax. Általában jellemző a visszatérő láz, influenzaszerű tünetek, lépmegnagyobbodás, sötét vizelet., Ezek akár egy hét , de egy év múlva is okozhatnak tüneteket, de 80%-ban a fertőzést követő három hónapon belül jelentkeznek” – mondja Dr. Béres Zsuzsanna.
Megelőzhető a betegség
A doktornő hangsúlyozza, hogy a malária szúnyog általában napnyugta és napfelkelte között támad, tehát délben a tengerparton nem valószínű, hogy áldozataivá válunk. 2000 m feletti magasságban sem adottak a feltételek a szaporodásához, illetve városokban sem jellemző a jelenléte.
„A betegség megelőzhető, amennyiben szakember tanácsait követjük. Malárias területeken javasolt a megfelelő hatóanyag tartalmú repellenes szer alkalmazása a szabad bőrfelületeken. Ez 30% feletti: picaridin, vagy dietil-toulamid, vagy IR3535 tartalmat jelent, míg itthon elég a 10% is. Magas kockázatú területeken fontos még a malária ellenes tabletta szedése is!” - teszi hozzá a Budai Oltóközpont oltóorvosa.
Visszatérő láz esetén mindig gondoljunk arra az utazást követően, hogy esetleg fertőződtünk. Az időben elkezdett, megfelelő kezeléssel elkerülhetjük a betegség komoly következményeit. Kisgyermek, terhes nők esetében érdemes mérlegelni, elhalasztani az utazást, hiszen ők kiemelt kockázatnak vannak kitéve.
Csökkent a magas rizikójú területek mennyisége
A szub-Szaharai régióban óriási népegészségügyi problémát jelent a malária jelenléte, elsősorban az öt év alatti gyermekek és terhes nők vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, közel 400 ezren halnak meg évente. A WHO átgondolt programokkal próbálja megoldani a problémát. „Ázsiában (Bali, Tokió, Hongkong, Bangkok) jelentősen csökkent a magas kockázatú területek előfordulása az elmúlt években, Dél-Amerika (Rio de Janeiro, Buenos Aires, Montevideo) Afrika (Kairo, Fokváros, Casablanca) esetében kisebb a változás. A tájékozódásban aktualizált térképek lehetnek segítségünkre, érdemes a legfrissebb verziót figyelembe venni. India, Kambodzsa esetében az elmúlt esztendőkben jelentős változások történtek, látványosan csökkent a magas rizikójú területek mennyisége, így szükségtelenné vált a tablettás megelőzés egyre több helyen” – mondja a szakember.
A fertőzött területen élők egyfajta védettséget élveznek ötéves kor felett a betegséggel szemben, melynek oka a folyamatos expozició. Ez azonban elvész, ha valaki maláriamentes területen tartózkodik. „Afrikában gyakori betegség a sarlósejtes vérszegénység, ez egyfajta alaki rendellenessége a vörösvértesteknek. Érdekesség, hogy a betegségért felelős gén, egyfajta védettséget jelent a kórokozóval szemben, mert az érintett vörösvértestekben alacsony az ATP-áz enzim aktivitása, így kevés a rendelkezésre álló energia a parazita szaporodásához. Európában a közelmúltban csak tizenkét jelentett eset fordult elő, ebből öt esetben Görögország, három esetben pedig Észak-Ciprus volt az érintett ország. Ezeket helyi fertőzött szúnyog okozta.”
2010-2015 között a betegség előfordulása globálisan 21%-kal csökkent a WHO adatai szerint, a halálozás az öt év alattiak körében 39%-al esett. 2030-ra előírt stratégiai cél, hogy a betegség előfordulása és a halálesetek száma a maihoz képest 90%-kal csökkenjen. „Ne féljen, ne kockáztasson, tájékozódjon!” - javasolja az oltóorvos.
Forrás: Budai Oltóközpont, purecom
Fotók: Pinterest
