A Húsvét közeledtével egyre többen keresik fel a hentesboltokat a legfinomabb sonkák után kutatva. Idén is a kötözött sonkák iránt a legnagyobb az érdeklődés, ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy hagyományos érlelésű és nitritmentes terméket vásároljunk, továbbá azt is elárulta, milyen sonkafélék a legnépszerűbbek a magyaroknál.
A sertéshús a magyar gasztrokultúra egyik kiemelt alapanyaga, amelynek fontos szerepe van a változatos, kiegyensúlyozott étrendben, Húsvétkor pedig elmaradhatatlan része a reggeli és vacsora felhozatalnak. A hústermékek iránt már bő egy héttel az ünnepkör kezdete előtt megnövekedett az érdeklődés, a választásnál ugyanakkor nagyon könnyen mellé lehet nyúlni.
Könnyű felismerni, hogy melyik a jó sonka Lászlófi Attila, a Delibox.hu ügyvezetője elmondta, húsvéti sonkát különböző eljárásokkal lehet előállítani, az árakban pedig visszaköszön a technológia időigényessége. „A hagyományos eljárás szerint a sonkát száraz sózás után hónapokon keresztül érlelik, hidegen füstölik, miközben a termék nyers marad. Ilyen többek között a parasztsonka.
Az úgynevezett közepes érlelési idejű, gyors pácolásnál a húsba befecskendezik a páclét, illetve kívülről fedőpáccal kenik be, majd néhány hétig érlelik. Az ilyen sonka lehet nyers vagy főtt is.
Végül a gyorsérlelésű, nedves sonkák csak néhány napig érlelődnek, miután nagy mennyiségű páclét juttattak a húsba. Ilyenek általában a fóliázott főtt termékek, amelyek eltarthatósági ideje rövid” - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a hagyományos érlelésű sonka onnan ismerhető fel, hogy szerkezete sokkal masszívabb és keményebb is egyben.
Mint mondta, idén a kötözött sonka a legnépszerűbb a vásárlók körében, ami egy szaftos hús, ezt követi szorosan a második helyen a kicsontozott falusi vagy parasztsonka, a dobogó legalsó fokára pedig a sertés felsál fér még oda, ami tulajdonképpen színhús.
Sokan rendelnek csülköt és tarját is, a sertéshúst nem fogyasztó vásárlóknak pedig a füstölt kacsamellsonkát ajánlják.
Ha tehetjük, kerüljük a nitritet
Lászlófi Attila figyelmeztetett, a gyakran élénk rózsaszínű küllemet a sonka a hozzáadott nitrites pácsónak köszönheti. Nagyon sok húsfeldolgozó még ma is ezt használ tartósítás céljából, de náluk januártól már nem dolgoznak a vegyülettel. „Kézműves előállítású sonkáink adalékmentesek, 6-8 hétig állnak tengeri sóban, aztán kiáztatjuk a termékeket, hogy ne legyenek túl sósak.
A nitrittel le lehet rövidíteni az érlelési időt, amit az üzemekben leggyakrabban meg is tesznek, csakhogy a nitrittel önmagunkat mérgezzük. A felsoroltakon kívül a sonkák tartalmazhatnak még cukrot, zselatint, stabilizátorokat, antioxidánsokat és tartósítószert is. Mindezek mennyiségét - így a pácsókét is - szigorúan szabályozzák, így az egészségre ártalmas mennyiséget nem tartalmazhatnak még a gyorsérlelésű sonkák sem. Egyszerre 16 kilogramm nitrites sonkát kellene megenni ahhoz, hogy bármilyen tünet lépjen fel a fogyasztónál, mindenesetre a szervezetnek nem tesz jót” – fogalmazott a szakértő.
