2013.10.14. /
Az egyik első közösségi mezőgazdálkodási csoport két éve szövetkezetté alakult, de itt nem állnak meg. A miskolci szövetkezet bioétkezdét, családi napközit és helyi termék boltot is szeretne nyitni a borsodi megyeszékhelyen.
A herencsényi Ökotársuláshoz hasonlóan a miskolci Eleven Föld Szövetkezet is különbözik a korábban bemutatott közösségi mezőgazdasági csoportoktól. A közösség tagjai (a termelők és a vásárlók) itt szövetkezetbe tömörültek, a koordinálást a szövetkezet végzi, ahonnan a szappantól kezdve a zöldségen át a sajtokig mindenféle terméket kapnak heti rendszerességgel.
A szövetkezetet alkotó közösség magja az egyik első közösségi mezőgazdálkodási csoport volt Magyarországon. A tagokat itt nemcsak ismerősi, baráti szálak fűzik össze. Erős közösség alakult, akik a testi-lelki egészségen felül szerettek volna példát is mutatni: egy felelős, tudatos fogyasztói magatartás példáját.
„Tulajdonképpen egy termelő-fogyasztó közösségről beszélünk. A termékeket szállító termelők maguk is tagjai a szövetkezetnek. Terveink között szerepel, hogy tovább bővítjük a termelők listáját, olyan gazdákkal is felvesszük a kapcsolatot, akik nem tagjai a szövetkezetnek. Jelenleg 6 termelővel dolgozunk, akik között már most is van olyan beszállítónk, aki nem tag, de azért jellemzően a közösségen belül próbáljuk megoldani azoknak a termékeknek a beszerzését, amelyekre szükségünk van” – mondja Kolostori Gábor, az Eleven Föld Szövetkezet vezetője.
A közösségi mezőgazdaság különböző modellje Nyugat-Európa egyes részein már évtizedes tapasztalatra tekintenek vissza, de az utóbbi néhány évben egyre több magyar példát is találni: gazdálkodók és vásárlóik alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű élelmiszert kapnak. Mivel környezetkímélő technológiát alkalmaznak, a fogyasztók jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszerhez jutnak, csökken a környezetterhelésük is a rövid szállítás és a csomagolás mellőzése révén. Ezek a rendszerek egyúttal támogatják a helyi kisközösségek kialakulását, erősítik a lokális gazdaságot, és segítik a vidéki térség fennmaradását.A csatlakozó termelőknek többféle kritériumnak kell megfelelniük. „Fontos, hogy helyi termék legyen, személyesen is ismerjük a gazdát, illetve lehetőleg biogazdálkodásból származzon, de nem előírás a bio minősítés megléte” – teszi hozzá.
A termelők számára az a cél, hogy a szövetkezeten keresztül értékesítsenek mindent, de egyelőre más értékesítési csatornáik is vannak. A Bioéléskamra gazdája, Szeles Attila, aki kezdetektől tagja a közösségnek, idén körülbelül heti 15 ládát ad el a társuláson belül, a többit a biopiacon próbálja meg értékesíteni.
„A vásárlók tudják előre, hogy mi lesz a dobozban, de arra is van lehetőségük, még ha ritkán élnek is vele, hogy cseréljenek vagy rendeljenek hozzá még valamit. Nagyon rugalmasak a tagjaink. A paradicsomszezonban például volt olyan, hogy csak paradicsom volt a ládákban, és nem volt rá panasz” – osztotta meg tapasztalatait Attila.
Bioétkezde, családi napközi, helyi termék bolt
A termékek, termények nagyjából 20-25 család között oszlanak meg, és a későbbiekben szeretnék ezt kibővíteni. A többi közösségi mezőgazdálkodási csoporthoz hasonlóan itt is kisgyerekes családokból áll a közösség markáns része, de mivel a fővárosi, főváros közeli csoportokhoz képest jóval árérzékenyebb térségről van szó, a hozzájárulás is alacsonyabb.
„Éppen azon dolgozunk, hogy a hozzájárulást közösségi munkával is ki lehessen váltani, így akik rosszabb anyagi körülmények között vannak, azok is tudnak csatlakozni, vagy ha egy tagunknál történik valami a családban, ami miatt megcsappan a családi kassza, akkor se kelljen megválni a tagságtól” – mondja Kolostori Gábor.
Hosszú távú terveik között olyan projektek is szerepelnek, amelyek munkát adhatnak tagjaiknak. Ezek közül az egyik egy családi napközi lenne (nemcsak a tagok gyerekeinek), és emellett egy miskolci bioétkezdét is szeretnének nyitni.
„Mivel az emberek keveset főznek, kevésbé is használnak a konyhában nyers zöldségeket. A tudatos fogyasztói attitűdöt ilyen kerülőúton szeretnénk terjeszteni. A leendő konyha arra is alkalmas lesz a terveink szerint, hogy megmutathassuk, milyen ételeket lehet készíteni ezekből a terményekből, egyszerűen” – mesél terveikről a szövetkezet vezetője.
A bioétkezdéhez kapcsolódna egy helyi termék bolt is, ahová a termelők közvetlenül tudnának beszállítani, és ahol a ládás kiszállítást is koordinálnák.
Kép: Elevenföld Szövetkezet
Authors: Tudatos Vásárló
