
Alzheimer-kór: a felejtés betegsége; a betegség lefolyása; lefolyás az agyban, az agy érintett régiói, infografika. (MTI)
Rövid leírás
Előfordulás
Sokan - hibásan! - az öregedés velejárójának tekintik a romló szellemi képességet. Általában szórványosan fordul elő, örökletes családi előfordulása 10% alatti, de egyenes ági leszármazottak esetén körülbelül négyszeres a kockázat.
Okok
Elhunyt betegek boncolása során kiderült, hogy az Alzheimer-kórban szenvedők agyában összecsapódott, elpusztult idegsejtek találhatók. .
A REVERZIBILIS DEMENCIÁK LEGFONTOSABB OKAI
|
(átvéve: Rajna-Tariska: Az idős kor neuropszichiátriája)
Diagnózis
Mivel az Alzheimer-betegség kialakulása soktényezős, még nem találtak olyan módszert, amely önmagában elegendő a pontos diagnózis felállításához, még kevésbé a szűréshez. A tünetek megjelenése után kb. 90%-os valószínűséggel lehet megmondani a baj eredetét. Abszolút bizonyossággal csak az agyszövet boncolásával lehet állítani, hogy valaki életében Alzheimer-kóros volt.
Többfajta kockázatot fokozó gén ismert, pl. az ún. apolipoprtoein E 4 allél, amit azonban hordozhat valaki anélkül is, hogy a betegség valaha is kialakulna benne, így ennek kimutatása a diagnózisban nem nyújt támpontot.
A belgyógyászati vizsgálatok viszont többek között azért fontosak, mert segítségükkel kizárhatók azok a betegségek, amelyek közvetve szellemi leépülést is okozhatnak. Ezért kerül sor keringési és vérvizsgálatokra, EKG-ra, mellkasi röntgenre, a cukorbetegség, vérszegénység, veseelégtelenség, a pajzsmirigy-funkció vizsgálatára, vitaminhiányos állapotokat, alkoholizmust, fertőzéseket is ki kell zárni.
Az agyi képalkotó eljárások (CT, MRI) alkalmazásával pontosabban felállítható a diagnózis, kizárhatók más betegségek, többek között az agydaganat lehetősége.
Ha a mentális zavarok oka, az Alzheimer-kór nem állapítható meg egyértelműen, a vizsgálatokat 6-12 hónappal később megismétlik.
Az említetteken kívül további vizsgálatokat is előírhat az orvos.
Tünetek, kórlefolyás
A lehetséges tünetek: a rövid távú emlékezet zavara (A beteg a kicsivel korábban hallott információt - pl. új telefonszámot - nem tud elismételni. Gyakran kiesik neki, hova tett le valamit, amit előtte még a kezében tartott.), a hosszú távú emlékezet zavara (Régóta ismert, személyes dolgokat - születési dátum, lakhely - nem tud felidézni, térben és időben rosszul tájékozódik, ismerős helyeken eltéved, beszéde zavart lesz, nem emlékszik a szavakra, vagy nem érti értelmüket.), a beteg elveszti az izmai feletti kontrollt, így a napi rutinmozdulatok elvégzése nehézkessé, ügyetlenné válik, az elvont (absztrakt) gondolkodás zavara lép fel, az ítélőképesség romlik, hangulata megváltozik, kedélytelenné, visszahúzódóvá, zavarttá, esetleg ingerlékennyé, nyugtalanná, erőszakossá válik. Étvágya romlik nem tud aludni, helyette járkál, nem találja a helyét, személyes higiénéjét elhanyagolja, enyhe képzelődések, téveszmék zavarhatják. A nagyon súlyos állapotú Alzheimer-kóros betegekre jellemző, hogy nem tartják vizeletüket, nem tisztálkodnak. Végül előfordulhat, hogy a beteg nemcsak önellátásra nem képes, de nem tud gondolkozni, beszélni sem.
A betegség tulajdonképpen az értelem, a személyiség szétesése, lassú halála, de a folyamatot ma már jelentősen fel lehet tartóztatni.
Bizonyos tüneteket, az emlékezet és gondolkodás zavarait az Alzheimer-kóron kívül okozhatja más betegség, például érelmeszesedés vagy depresszió is, a kivizsgálás mindenképp elengedhetetlen, hogy a betegséget minél korábban felismerjék, és a kezelés megkezdődhessék.
Kezelés
A gyógyszeres kezelés egy részről a neurotranszmitterek megváltozott szintjének beállításán, másrészől az izgalmi neurotranszmisszió (idegi ingerületátvitel) kóros kiváltódásának, az ún. háttérzajnak a csökkentésén alapul. Az acetilkolin bontását végző acetilkolin-észteráz enzim bénításával növelhető az acetilkolin mennyisége, s ezáltal javulnak az Alzheimer-kór tünetei is. A gyors hanyatlás megfékezhető, lassítható, a szükséges képességek és az önálló életvitel tovább megőrizhetőek, sőt olykor a közepes és súlyos mértékű dementia tünetei is enyhülhetnek. Mivel a (további) tünetek kialakulását, súlyosbodását késlelteti, ha az ember "tornáztatja az agyát", azaz szellemi tevékenységet végez, gondolkozik, ez gyakorlatilag a kezelésnek is része. Sokat tehetnek idősebb hozzátartozóikért a családtagok, ha beszélgetnek velük, gondolkodásra késztetik őket, játszanak velük, bevonják őket a mindennapi tevékenységbe. A tévénézés nem helyettesíti mindezt!
A leghatékonyabb antidementia-gyógyszerek, az acetilkolin-észteráz gátlók (AchEI) és az NMDA-antagonista memantin, jelenleg még havi adagjuk is sokaknak megfizethetetlen.
A Gingko biloba fa hatóanyagának alkalmazásáról is kedvező eredmények vannak. Az agy vérellátását és a gondolkodást serkentő, ún. nootrop szerek alkalmazása több országban, így hazánkban is napi gyakorlat.
Az állapot súlyosságától függően alkalmazhatók továbbá a pszichés tüneteket, magatartászavarokat, hallucinációkat, szorongásokat, agresszivitást, ingerlékenységet, depressziót enyhítő gyógyszerek. A napi ritmus felborulására és az alvászavarokra melatonin- és fényterápia adható.
Megelőzés
Hasznos tudnivalók
Nem törvényszerű az időskori szellemi leépülés. Az egészséges idős ember intelligenciája, gondolkodásmódja, problémamegoldó-képessége egyáltalán nem tompul el, sőt, tapasztalatainak, életbölcsességének köszönhetően inkább javul!
Ha van az alzheimeres elbutulásnak megelőzése, akkor az a rendszeres aktív élet és szellemi tevékenység, valmint a szociális kiegyensúlyozottság.