„Úgy látszik, hogy az időjárás isteneivel csak az ENSZ tud szót érteni” – jelentette ki kissé cinikusan a Hetek megkeresésére Wolfgang Thüne. A klímaszkeptikusok első generációjához tartozó meteorológus szerint az egyezmény alapvető logikai buktatója, hogy az abban résztvevő államok egyoldalúan nyilatkoztatták ki az időjárással kapcsolatos vágyálmaikat. „De ki a másik szerződő fél, talán az időjárás?” – tette fel a kérdést a tekintélyes ZDF televízió korábbi közismert időjárásjelentője. Thüne azonban azt állítja, ez csak a kisebbik probléma, a nagyobbik az, hogy a klímaváltozással kapcsolatosan valójában a mai napig akadnak tudományos kérdőjelek.
„Ez az egész egy vallás”
A meteorológus szerint sajnálatos, hogy az utóbbi években gyakorlatilag minden érdemi tudományos disputa megszűnt a klímaváltozás kapcsán. „Ezt az egészet ideológiailag építették fel, az ember által okozott klímaváltozás egy valóságos vallásos dogmává fejlődött. Elég emlékezni Rajenda Pachaurira, az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) korábbi vezetőjére, aki távozásakor (2015) kijelentette, hogy ez az egész klímatörténet nála egy vallás.” – jegyezte meg. A meteorológus szerint alapvető logikai problémák is vannak a klímáról való tudományos gondolkodásban. „Először is az időjárás valós, a klíma pedig egy abból levezetett mesterséges konstrukció, önálló valóság nélkül. Csak az időjárási adatok mérhetőek és érzékelhetőek.
Az utóbbi években gyakorlatilag minden érdemi tudományos disputa megszűnt a klímaváltozás kapcsán.
A klíma definíciójának megalkotásánál, 1935-ben egy harminc éves periódust vettek alapul (1901–1930), amit az ezredfordulón száz évre (1901–2000) kellett volna arányosítani. Ráadásul a klímaadatokat olyan eszközökkel mérik, amiket én régóta elavultnak tartok” – így Thüne, aki szerint nem eléggé világos, hogy a globális hőmérséklet kiszámolásánál mennyire tetszőlegesen választják ki az adatokat, vagy például, hogy hogyan mérik a levegő hőmérsékletét két méterrel az óceán felett. „Ha történelmi dimenziókat vizsgálunk, a hőmérséklet változása egy természetes, mind a mai napig tisztázatlan folyamat. Tisztázatlan, hogy az időjárás miért változik ciklikusan. Ami biztosnak és igazoltnak tűnik, az például a római idők (Augustus császártól kb. Kr. u. 400-ig) melegedési fázisa vagy a népvándorlás korának „kis jégkorszaka”. Csakhogy egzakt módon jelenleg ezek sem magyarázhatóak!” – fejtegette a Heteknek Wolfgang Thüne, aki szerint a globális felmelegedés üvegházhatással történő magyarázata sem tartható (lásd: keretes írásunkat).
Hasonlóan látja a dolgokat Klaus Eckart-Puls, neves német meteorológus is. „Klímakatasztrófának semmi nyoma, maga az IPCC sem talál semmit” – kezdte mondandóját lapunk megkeresésére a lipcsei időjárási hivatal korábbi vezetője. Puls, aki a kétezres évek közepéig maga is elfogadta a klímaváltozás mainstream magyarázatait, ugyan maga sem vitatja a melegedés tényét, azonban nem ért egyet Mojib Latiffal abban, hogy például a szélsőséges időjárási események száma növekedne. „A klímahisztéria cáfolatához nincs szükség szkeptikusokra, a kritikus adatok benne vannak az IPCC jelentéseiben. Klímakatasztrófák csak a médiában meg a számítógépeken játszódnak le, nem a természetben” – jegyezte meg a meteorológus. Puls saját vizsgálódásai szerint a grafikonok egyáltalán nem igazolják, hogy az elmúlt évtizedekben növekedne például akár az extrém esőzések, vagy éppen a szárazságok száma Európában.
"A klímahisztéria cáfolatához nincs szükség szkeptikusokra, a kritikus adatok benne vannak az IPCC jelentéseiben."
Egy, a klímaváltozással foglalkozó német egyesület egy tagja – aki a neve elhallgatását kérte – meglepő válaszokkal szolgált lapunk megkeresésére: „Maguk tudhatják, mit jelentett Magyarországon a szocializmus. Nos, ez van már Németországban is” – kezdte mondandóját a hölgy, aki szerint a probléma alapvetően abban áll, hogy arra a „hazugságra, hogy az emberek által okozott klímaváltozással szemben harcolni kell”, radikális intézkedés sorozatát hozzák. „Németországban megszüntetik az ipart, lekapcsolják a magenergiát, a szént, a gázt és a fracking-et sem lehet alkalmazni. Minden országot transzformálni akarnak,
A világ vezetői örülnek sikerüknek a párizsi COP21 rendezvényen.
Washingtonban pedig egy új világklímatanács felállításával együtt egy új világkormányt is fel akarnak állítani” – magyarázta a meglátásait az egyesület tagja, akinek aggodalmait közvetlen tapasztalatai is megerősítik: „Az óvodákban és az iskolákban a gyerekeket megerőszakolják politikailag: Arra késztetik őket, hogy változtassák meg a viselkedésüket: egyenek bioételeket, ne utazzanak a szüleikkel autóval nyaralni, tekerjék le a lakásban a fűtést stb., és a szüleiket is pozicionálják arra, hogy pl. minél kevesebb energiát fogyasszanak otthon” – magyarázta a hölgy, aki egyúttal azt is elárulta, hogy a jövőben aktívabban és nyíltan szeretnének fellépni a klímaváltozás jelszavát használó „indoktrinációval” szemben Németországban.
Az emberek okozta klímaváltozással kapcsolatos szkeptikus véleményekkel természetesen Magyarországon is találkozni. 2011-ben nagy visszhangot váltott ki Miskolczi Ferenc nyilatkozata is, aki a széndioxid-kibocsátás és a klímaváltozás közötti párhuzamot „hibás elméletnek” nevezte. A NASA korábbi magyar munkatársa akkor úgy fogalmazott: „A globális felmelegedésnek a fokozott széndioxid-kibocsátással és a kapcsolatos (esetleges) légköriabszorpció-növekedéssel történő magyarázata tudománytalan. Ha a fenti állításom igaz, akkor nyilvánvaló a széndioxid-kibocsátás csökkentésére kifejtett nemzetközi és hazai erőfeszítések teljes értelmetlensége” – foglalt állást a fizikus.
A Miskolcziéhoz hasonló szakmai vélemények ellenére „tudományos konszenzusról” hallani a klímaváltozás okainak, forgatókönyvének főáramú verziói vonatkozásában. Egy korábbi, egyebek mellett Barack Obama amerikai elnök által is népszerűsített, a klímaváltozás veszélyeire felhívó kampány a tudósok „97 százalékának” egyetértésére hivatkozott. Ami biztos: a globális felmelegedés okairól szóló disputát közelebbről vizsgálva ez a szám egészen biztosan túlzónak tűnik.
USA: A tudomány háborúja
A klímaváltozással kapcsolatos fejleményeket nemcsak a Párizsi Klímaegyezmény, hanem a közelgő amerikai elnökválasztás is aktuálissá teszi. Az USA rendkívül megosztott a klímaváltozás kérdésében: a demokrata elnök, Barack Obama az elmúlt években többször is a klímaváltozással szembeni küzdelemmel kampányolt. Külügyminisztere, John Kerry pedig májusban úgy nyilatkozott: „A klímaváltozás veszélyesebb a terrorizmusnál is.” Az ugyancsak demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton választási kampányában szintén elkötelezte magát a klímaváltozással szembeni küzdelem mellett: „Hiszek a tudományban. Hiszem, hogy a klímaváltozás valóság és, hogy meg tudjuk menteni bolygónkat” – fogalmazott még nyáron.
Ted Cruz például odáig ment, hogy a klímaváltozást egy baloldali teóriának minősítse.
Ezzel szemben a republikánus politikusok jóval kritikusabban szemlélik a globális felmelegedéssel kapcsolatos vitákat. Ted Cruz például odáig ment, hogy a klímaváltozást egy baloldali teóriának minősítse. Nagy ellenfele, a Republikánus Párt elnökjelöltje, Donald Trump még szeptemberben az emberek által okozott felmelegedést „átverésnek” bélyegezte. Egyúttal azt is megjegyezte, hogy elnökjelöltsége esetén az USA azonnal kihátrál a Párizsi Klímaegyezményből. (Válaszreakcióként az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia 375 tagja írt kritikus levelet Trumpnak.)
