A kötelező akciózással – amelynek köszönhetően a családok olcsóbban juthattak olyan alapvető élelmiszerekhez, mint a kenyér, a hús, a tej vagy a különböző zöldségfélék – a kormány letörte, majd alacsony szintre szorította a háborús inflációt. Az intézkedés elérte célját, így az július 1-jétől kivezetésre kerül, ugyanakkor a kormány a kiskereskedelmi árverseny fenntartása, élénkítése érdekében továbbra is működteti az online árfigyelő rendszert – jelentette be keddi közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A kötelező akciózás rendszerét a kormány a háború és az elhibázott szankciók okozta inflációs-sokk leküzdése, a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében 2023. június 1-jétől a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatára vezette be.
2023 augusztusában – az egymilliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó – kötelező akciózás mértékét a kormány másfélszeresére növelte, továbbá jelentősen kibővítette az érintett termékkört.
A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – 10 százalékról legalább 15 százalékra emelkedett. Továbbá a kötelező akciózási szabályok kiterjesztésre kerültek a korábbi 8 árstopos termékfajtára, amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább 2 termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálni – idézte föl az NGM.
Az intézkedésnek köszönhetően a családok olyan alapvető élelmiszerkategóriák termékeit vásárolhatták meg lényegesen olcsóbban, mint például a baromfihús; tej, tejföl és helyettesítői; sajt; kenyér; péksütemények; száraztészta, rizs; friss gyümölcs; friss zöldség.
A kötelező akciózás rendszere hatékony és eredményes volt, az online árfigyelővel együttesen érdemben járult hozzá, hogy a kormány először letörje és egy számjegyűre csökkentse az inflációt, majd azt alacsony, 4 százalék körüli szintre szorítsa vissza.
A kötelező akciózás és az online árfigyelő mindemellett kíméletlen versenyt generált a kiskereskedelemben. Ennek eredményeképpen az élelmiszerinfláció éves alapon az elmúlt hónapokban 1 százalékra esett vissza, sőt májusban az előző hónaphoz mérten csökkent az élelmiszerek ára.
Az infláció visszaszorítása következtében 2023 szeptembere óta újra emelkednek a reálbérek, azaz egyre többet ér a családok jövedelme, amely hozzájárul az óvatossági motívum fokozatos oldódásához, ezen keresztül pedig a fogyasztás növekedéséhez. Ez tükröződik vissza a kiskereskedelmi forgalom hónapok óta tartó emelkedésében és a rekord szintet elérő turisztikai keresletben is. Mindez segíti a gazdaság helyreállását és a növekedés ütemének fokozását.
A kormány az inflációs folyamatokat, valamint a kapcsolódó intézkedés-rendszert vizsgálva megállapította, hogy a kötelező akciózás elérte célját, ugyanakkor a kiskereskedelmi szereplők közötti fokozott versenyt továbbra is fenn kell tartani, mert az a családok érdekeit szolgálja.
A kormány mindezekből következően arról döntött, hogy 2024. július 1-jétől kivezeti a kötelező akciózást, míg a verseny támogatása érdekében folytatja az online árfigyelő rendszer működtetését – összegezte az NGM közleménye.
