Blogok, vélemények

1956-ban a Rákosi út 129. alatt egy volt raktárhelységben megnyílt az ideiglenes bútorokkal berendezett tagkönyvtár. Két évvel később, 1959 márciusában egy szomszédos szobával kibővülve, 6000 kötet könyvvel megkezdte működését a 32. sz. kerületi könyvtár.

Fedezzük fel közösen a két fotón ábrázolt helyszín történetét.

1883-ban az akkor 32 éves Ent Zsigmond és felesége Róza a főváros VIII. kerületében a Balassa utca 3-ban éltek. Az egyik szemben lévő telken, a Balassa utca 6. szám alatt Moravcsik Ernő prof. útmutatása alapján a Külső Klinikai Tömb kialakításával egyidőben, a Füvészkert szomszédságában épült fel később az Ideg-Elmekórtani Klinika (ma SE Neurológiai Klinikája). Az Ent család öt gyermeke valószínűleg ezen a környéken született.

"III.Grassalkokovich Antal 1841-es halálát követően a tönkrement uradalmát, benne Szent-Mihály Pusztát is Sina György báró és fia, Sina Simon vette meg 1851-ben a leányági örökösöktől. A birtokot 1864-re rendbe tették és eladták a Belga Banknak.Mivel Szent-Mihály-Pusztát egyben nem tudták értékesíteni, ezért 1872-ben a több részben történő eladás mellett döntöttek. A parcellázási terveket a terület nagy részére Tóth Kálmán 1873-ban készítette. A későbbi telepek a vásárlók nevei szerint alakultak ki."

Almásy Pál parcellázta a Szilas patakig terjedő később róla elnevezett Almásy telepet. Ezen  telep részeiként épültek ki többek között a József, Mária, Sándor, Ilona, Miklós stb. utcák is.

A telepek fejlődésével, később Rákosszentmihály 1902-es megalakulásával növekedett az ide települő zsidó lakosság számaránya is. Az Almásy-telep zsidó lakossága 1894-ben 4, 1895-5 fő volt, de 1901-1903-ban már 21.

1898. októberebén a zsidó újév, a Rajs Hasono alkalmával 16 férfi nagy áldozatok árán imaházat rendezett be és zsidó istentiszteletet tartott tóra felolvasással a Puszta-Szent-Mihályi telepeken élő hittestvérek részére.

Azt nem tudom, hogy Ent Zsigmond ismerte-e a Gellérthegy magasságáról szóló mesét, de az biztosnak tűnik, hogy első Almásy-telepi polgárok között lehettek az Ent család tagjai is.

A következő korabeli fotón  látható egy 1890-évek közepén épített ház, melyben 1901-ben nyitotta meg Almásy kávéház néven vendéglőjét Ent Zsigmond.

Az első komoly, igazi kávéházat ugyanitt 1901.augusztus 11-én nyitották a Miklós utca (ma Rákosi út) és a Mária utca sarkán. A házat bérlő üzletvezető, Feigelstock Lipót így hirdette kávéházát:" Fagylalt, jegeskávé naponta. Kitűnő  kávéházi italok. A nagyérdemű közönségnek két kitűnő Seyfert féle bilárdasztal áll rendelkezésére. Olcsó árak. Pontos kiszolgálás. Számos látogatásért esdek kiváló tisztelettel".

1906. november 11-én Ent Juliát, Ent Zsigmond rákosszentmihályi fűszerkereskedő leányát feleségül vette Nádler Juda József (szülei Nádler Mór és Harstein Berta) máramarosszigeti kereskedő. Az új pár rövid nászutat követően Rákosszentmihályon telepedett le, ahol is a főfasoron nyitott üzletet.

Az 1907-1908-as, 1912-es évekre Rákosszentmihály legtöbb adót fizető községi képviselőlistáján rendes tagként szerepelt Ent Zsigmond fűszerkereskedő is.

1909.június 4-én Nádler Juda Józsefnek és Ent Júliának Rákosszentmihályon megszületett harmadik gyermeke, László.

1912.október 15-én a Pesti Újság a következő hirdetést közölte: "KIADÓ november elsejére esetleg azonnalra Rákosszentmihályon, közvetlen a villamos mellett 2 szobás modern lakás fürdőszoba és kerthasználattal. Bővebbet Ént Zsigmondfüszerkereskedőnél, Rákosszentmi-hályon, Ilona-utca 3".

A Sportvilág című országos lapban 1913. május 12-én közölte az alábbi hírt:

A fenti két hírből következtethetünk, hogy az Ent családnak ekkor már az Ilona utcában is volt háza. No meg arra, hogy a RAFC sokat köszönhet Ent Jenőnek.

Az 1915-os második háborús évben Rákosszentmihály község legtöbb adót fizető községi képviselői jegyzékében a rendes tagok között találjuk Ent Zsigmond vejét Nádler József kereskedőt.

1916. január 23-án adták hírül, hogy Nádler József, a rákosszentmihályi Világmozgó (mozi) tulajdonosa (a mozi egy bizonytalan forrás szerint  már 1910-től működött) mozgó előadásait rendszeresen 100-150 katona nézték díjtalanul, akik hálás szívvel köszönték az ingyenes élvezetet a gavallér tulajdonosnak. Nádler Józsefné pedig 10 koronát adott a Vörös Kereszt helybeli üdülőotthona javára.

Rákosszentmihály virilista névsorában 1916-ra Nádler József, ugyanitt póttagként Ent Zsigmond szerepelt.

1916. október végén Ent Jenő, a RAFC agilis tagja az olasz harctérről üdvözölte a RAFC-os társait. Az első világháborúban kitűntetett rákosszentmihályi honvédek listájában feltűnik két sógora, Nádler József és Neumann Marcell is.

1917. január 28-i hír szerint a legtöbb adót fizetők névsorában rendes tagként szerepelt Nádler József és apósa, Ent Zsigmond.

1918. október 13-án 21 éves korában tüdőgyulladásban meghalt az Ent házaspár Hermina nevű lánya, aki a József utca 25-ben élt.

1919. évi november hó 15. napján alakult egy közkereseti társaság, melynek Weisz Miklósés NadlerJózsef sörkereskedők, rákosszentmihályi lakosok voltak a társtagjai. A cég képviseletére és jegyzésére a társtagok önállóan voltak jogosultak. Főtelepük Rákosszentmihályon volt.

1920. február 6-án Rákosszentmihályon a József utca 25-ben megszületett Ent Jenő és Neumann Gizella Olga nevű leánya.

1920. április 18-án kötött házasságot Ent Zsigmond legfiatalabb gyermeke Irén, a szintén rákosszentmihályi Neumann Marcellal. Ők a Rákosi út 131-ben laktak.

1923-ben Nádler Józsefet választották a helyi zsidó hitközség elnökének.1924-ben Nádlerék beköltöztek a városba, ezért akkor lemondott az elnökségről. De 1926-ban ismét ő a hitközségi elnök.

A Nemzeti sport 1925. február 15-i híre szerint a helyi RTK sportklub közgyűlésén megválasztott tisztikarban olvashatjuk Ent Jenő nevét is, akit ott és akkor ellenőrnek választott meg a klubtagság.

1927 május elsején Ent Jenő hirdeti üzletét.

1928-as évre a virilisek között volt ismét Ent Zsigmond.

1930. április 13-án megalakult Rákosszentmihályi Kereskedők Egyesülete, melynek elnöke Kerner Emil, ügyvezető alelnöke Nádler József.

1932. február 22-én 81 éves korában myocarditisben (szívizomgyulladás) elhunyt Ent Zsigmond, akit a Rákosi út 53 számú házból temettek február 24-én. Felesége vezette tovább az üzletet és szerepelt a községi virilisek között haláláig.

1932. március 20-én a helyi Kereskedők Egyesülete évi rendes közgyűlését az Ipartesület Remény utcai székházában Nádler József elnök vezetésével tartották meg. Ebből az időből származik az alábbi hirdetés:

Egy 1936-os fővárosi közlöny szerint "elektromotorok és gépek felállítása" tárgyú vállalkozása volt Nádler Miklósnak. A cég az XIV., Aréna-út 19-ben volt bejegyezve.

Rákosszentmihály virilistái között 1937-ben  még mindig szerepel özv. Ent  Zsigmondné.

Egy pápai anyakönyvben találtam, hogy Nádler József fia, Nadler László csokoládégyáros, házasságot kötött 1937.október 14.-én Pápán, felesége: Pollák Olga (szül.1908.12.07-n Pápán, szülei Pollák József és Österreicher Regina). Ugyanitt olvasható, hogy " Jelenleg a Népszigeten lakik". Mit jelenthet ez?  Hogy a házasságkötéskor ott lakott az 2. számú "indián csónakházban"a 2. emeleten. Hogyan került oda, lecsúszást jelent, lakásvesztést vagy bármit, vagy csak elfordulást a világtól, minden esetre a Népsziget nem úgy nézett ki valaha, mint ma, lehet, hogy ott bérelt lakást. Ha Pápán maradt és ott született gyermeke, akkor talán később még megtudhatunk valamit. Nadler László csokoládégyáros cége az VII. Murányi-u. 11-ben volt bejegyezve a korabeli telefonjegyzék szerint.

1938. november 20-án írta a Rákos Vidéke, hogy Ent Olga, Ent Jenő vaskereskedő, régi rákosszentmihályi (Rákosi út 53) lakos leánya ezen a napon, vasárnap d.u. 3 órakor tartotta esküvőjét Merényi Endre gépészmérnökkel a rákosszentmihályi izr. kultúrházban. Az ifjú pár a Rákosi út 129-ben rendezte be otthonát.

Rákosszentmihály virilistái között az 1939-es évben még szerepelt özv. Ent Zsigmondné rendes tag.

„Nádler csokoládéárúgyár." Budapest. Budapesti kir. tvszk 1940. VI. 19. Cg 41895. 40067/1. — Cégbirtokos: Nádler Miklós, a kézműves jellegű iparűzés szokásos kereteit meghaladó terjedelemben cukorka és csokoládéárukat gyártó iparüzlettulajdonos, budapesti (XIV., Aréna-út 19.) lakos. — Cégbirtokos a céget akként jegyzi, hogy az előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégszöveg alá teljes nevét írja. — Telephelye: Budapest, XIV., Aréna-út 19. sz."
Özv.Ent Zsigmondné szül.Glücksmann Róza 1941.március 28-án 90 éves korában Rákosszentmihályon a Rákosi út 131-ben halt meg, halálát veje Nádler József jegyeztette be.

Alább a zsidótörvények végrehajtásának egyik ékes példáját olvashatjuk:

„Nádler csokoládéárugyár utóda Cripott Béláné." Budapest. Budapesti kir. tvszk 1941. VI. 16. Cg 41895/2. 40067/2. — Nádler Miklóscégbirtokosi minőségének és az eddigi: „Nádlercsokoládéárúgyár" cégszöveg megszűnése mellett az új cégszöveg, továbbá Cripott Béláné cégbirtokosi minősége bejegyeztetett azzal, hogy nevezett a céget akként jegyzi, hogy a cégszöveg alá „Cripott Béláné" nevet írja. — Cripott Endre cégvezetői minősége ós pp. toldattal való önálló cégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett."

1944. május hatodikán este 8 órakor Mária u. 50. alatti otthonában 62 éves korában szívizomelfajulás következtében meghalt Nádler Juda Józsefné szül.Ent Julianna. 

Három hét múlva, 1944. május 29-én megtörtént a zsidó lakosság összeköltöztetése a kijelölt gettó-házakba.

Ekkor a Magyar Zsidók Központi Tanácsának 1944. áprilisi összeírásaszerintRákosszentmihály kongresszusi fiókhitközség elnöke Nádler József volt.

Az Ent család tagjai közül mártírhalált szenvedtek:

• Fodor Lipótné szül. Ent Ernesztin (1873) 71 éves, 
• Stern Károlyné szül. Fodor Piroska (1899) 45 éves,
• Stern Éva (1935) 9 éves,
• Fodor Ilona (1901) 43 éves,
• Nádler József  és fiai:
• Nádler László (1909) 35 éves
• Nádler Miklós (1907) 37 éves
• Vizl Olga 38 éves, Vizl Izrael Mózes és Nadler Marjem lánya, vagyis Nádler József unokája, Ent Jenő (1891) 53 éves.

Nem találtam meg eddig semmilyen adatbázisban:

• Ent Jenőné (1895) szül.Neumann Gizella  49 éves,
• Ent Irén és Neumann Marcell,
• Ent Olga és Merényi Endre,
• Fodor Lipót, Stern Károly és gyermekeik adatait.

Az írásban nem szerepelhettek az Ent család azon tagjai, főleg gyermekek, kiknek sem nevét, sem adatait nem sikerült felkutatnom.

Az egykori Almásy telep a mai József utca és Mária utca közötti  részét az Ent család tagjai hozták létre, itt élve gyarapították, szépítették, működtették és örökül hagyták a hálátlan utókornak.

Emlékükből fakadjon áldás.

Végszó helyett

Ma este, miután befejeztem az írást, fedeztem fel az alábbi nekrológot:

A kutatást folytatom.

Budapest, 2017. március 15.

Goldberger Tamás