A XIII. kerület új díszpolgárai: Hadas Krisztina, Halász Judit, Horvát János
A 100. díszpolgári cím posztumusz az örök tisztelet és emlékezés szimbóluma: Cziffra Györgyé és Radnóti Miklósé (megosztva)
A XIII. kerület 1938. június 1-jén vált önálló közigazgatási egységgé. Minden évben a születésnap egyik ünnepi eseménye a díszpolgárrá avatás, amelyet ma rendeztek meg a RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központban. Dr. Tóth József polgármester – a képviselő-testület, a lakosság, a civil és a társadalmi szervezetek javaslatai alapján – díszpolgári címet adományozott Halász Judit Kossuth-díjas színművésznek, a Halhatatlanok Társulata örökös tagjának, Horvát János Pulitzer-emlékdíjas újságírónak, televíziós személyiségnek, egykori nagykövetnek, illetve posztumusz díszpolgár lett Hadas Krisztina Prima Primissima-díjas újságíró, televíziós szerkesztő-műsorvezető. Életútjuk során kimagasló munkásságukkal hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, tevékenységükkel erősítették annak hírnevét, tekintélyét. Mivel a díszpolgáraink száma 2025-ben elérkezett a százhoz, az Önkormányzat úgy döntött: a 100. díszpolgári címet – az örök tisztelet és emlékezés szimbólumaként – posztumusz ítéli oda (megosztva) Cziffra Györgynek és Radnóti Miklósnak. Emléküket őrizzük és ápoljuk.
Hadas Krisztina (posztumusz)
Prima Primissima-díjas újságíró, televíziós szerkesztő-műsorvezető
A XIII. kerületben született, itt is élt 39 évig. Újságírói, televíziós riporteri szakmai tevékenységét az elesettek, a rászorultak érdekében végezte. Szakmai tudását felelősségérzet, hitelesség jellemezte. Munkái – legyen szó akár dokumentumfilmekről, akár riportokról, interjúkról – mindig az emberi sorsokat helyezték középpontba. A személyes történetek felé érzékenységgel fordult. Képességei, problémaérzékenysége a televízióban teljesedhettek ki. Díjnyertes dokumentumfilmje – amelyben a háború elől menekülő ukrán családokat kísérte el Moldovától Németországig tartó útjukon –, valamint sorozatműsorai az egészségügyről (Az igazi vészhelyzet, Jön a baba) hozták meg számára a Prima Primissima Díj Közönség Díját 2022-ben. A XIII. kerület soha nem csupán lakóhely volt számára, hanem inspiráció is. Családja örök újlipótvárosi, ő is a Pozsonyi út 50. szám alatt élt sokáig. A kerület szellemisége hatással volt munkásságára, ahogyan saját történetei és dokumentumai is hozzájárultak ennek a közösségnek az önképéhez. Tragikusan gyors, korai halála egy gazdag alkotói tevékenységet szakított félbe. Azt vallotta: „Hinni kell abban, hogy az általad elmesélt történet fontos és hatással lesz az emberekre. Nem lehet megúszósan csinálni, mert akkor középszerű leszel.”
Halász Judit
Kossuth-díjas színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja
Hat évtizede a Vígszínház tagja, csaknem 40 filmben szerepelt, műfajt teremtett a gyereklemezeivel és koncertjeivel. 1942. október 7-én született. Még a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, amikor az Esős vasárnap egyik cserfes kamaszlányát alakíthatta. Diplomáját 1964-ben szerezte meg, majd a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol csak fél évet töltött. Várkonyi Zoltántól szerződést kapott a Vígszínházhoz, és azóta is a Szent István körúti társulat tagja. Lemezt készített Ikrek hava címen Radnóti Miklós verseiből, más lemezén mesét mond. Műfajt teremtett azzal, hogy magyar költők verseit énekli a magyar könnyűzene legjobbjainak megzenésítésében, a gyerekeknek. A Hívd a Nagymamát című lemeze néhány hónap alatt platinalemez lett. A gyerekek megválasztották (Magyarországon elsőként) a lengyel gyerekek által alapított Mosolyrend Lovagjának. A Vígszínházban már hagyomány a karácsonyi családi koncertje. Hat évig volt a UNICEF Magyar Bizottság jószolgálati nagykövete. Egyszer azt mondta: „Ha választanom kellene, hogy legszívesebben mit énekelek – az A dal ugyanaz marad lenne. Azokhoz a gyerekekhez szól, akik már felnőttek, akiknek gyerekeik vannak, és akik régen ott ültek gyerekként az én koncertjeimen…”
Horvát János
Pulitzer-emlékdíjas újságíró, televíziós személyiség, egykori nagykövet
1944. augusztus 4-én született. Hatvan évig lakott a XIII. kerületben, itt is érettségizett. Majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem–spanyol szakos diplomát. 1964-ben megnyerte a Riporter kerestetik első vetélkedőjét. 1966–67-ben Kubában volt ösztöndíjas. 1969 és 1994 között a Magyar Televízió munkatársa volt, 1989 és 1994 között főmunkatársa. Fidel Castróval és Salvador Allendével is készített interjút. A Hét szerkesztőségének egyik alapítója, ahol 1970-től ’79-ig dolgozott. Majd a Filmfőszerkesztőséget vezette. Nevéhez fűződik például a 48 órás Hétvége című műsor. 1988–89-ben igazgatóként döntő szerepe volt az önálló arculatú MTV2 kialakításában. 1990-től két évig a Columbia Egyetemen tanított. 1993-ban közreműködött az ELTE médiaszakának beindításában, aztán a Pécsi Egyetem kommunikációs tanszékén oktatott, és a Budapesti Kommunikációs Főiskola szenátusának tagja lett. 2001 és 2006 között a SPORT TV elnöke. Megalapításától kezdve elnöke a Független Média Központ kuratóriumának. 2007-től 2010-ig a Magyar Köztársaság kubai nagykövete. A Déri János-díj kuratóriumának tagja. Egy időben spanyol és angol nyelvű irodalmat fordított. Főbb díjai: Rózsa Ferenc-díj(1986), Toleranciadíj (1996), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1996), Pulitzer-emlékdíj (2017).
Cziffra György (posztumusz)
Liszt Ferenc-díjas zongoraművész
Cziffra György 1921. november 5-ben született Budapesten, és Franciaországban hunyt el 1994. január 15-én. „Tripoliszból”, az angyalföldi szegénysorról csodagyerekként indult el a világ meghódítására. 8 évesen felvették a Zeneakadémiára, és tizenhárom évesen adta első koncertjét. 1956. október 22-én az Erkel Bartók Béla 2. zongoraversenyének szólistája volt. Tomboló siker fogadta a bravúros produkciót. A határ másnap megnyílt, és családjával együtt Párizsba emigrált. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész kora egyik legkeresettebb zongoristája lett, versengtek érte zenekarok és koncerttermek. Improvizációs készsége minden országban lenyűgözte a közönséget. A 20. század legnagyobb zongoraművészeivel emlegetik egy sorban, Horowitzcal, Rubinsteinnel, Richterrel. Repertoárján főként Schumann, Chopin, Liszt, Grieg, Brahms és Rachmaninov művei szerepeltek, illetve Liszt-stílusú saját átiratai. Tehetségét és virtuozitását Kodály Zoltán is elismerte. 1969-ben saját nemzetközi versenyt alapított Versailles-ban, felújított és koncertteremmé alakított egy kápolnát. A XIII. Kerületi Önkormányzat 2016-ban elsőként csatlakozott támogatással a Cziffra György Fesztiválhoz, a zongoraművész születésének 100. évfordulóján pedig szoborral állított neki örök emléket a róla elnevezett Cziffra György parkban.
Radnóti Miklós (posztumusz)
költő, műfordító, a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja
Asszimilált zsidó családban született, a mai Kádár utca 5-ben laktak. Anyját és ikertestvérét születésekor, apját 12 éves korában vesztette el. Rokonok nevelték. A szegedi egyetem magyar-francia szakán tanult. 1935-ben házasodtak össze Gyarmati Fannival, majd beköltöztek a Pozsonyi úti lakásba, ahol a költő 1944-ig, Gyarmati Fanni a haláláig élt. Korai költészetét a lázadó expresszionista hang jellemzi, az egyre fenyegetőbb létben megszülető művei azonban már kiérlelt, klasszikus formát mutatnak. A harmincas években megérzi, hogy a „világ új háborúba fordul”. Hiába volt tanári oklevele, zsidó származása miatt nem taníthatott. 1940-től többször behívták munkaszolgálatra. 1944 májusában a szerbiai Bor melletti lágerbe került, szeptemberben társaival együtt innen hajtották nyugat felé gyalogmenetben. A már járásképtelen költőt november 9-én a keretlegények agyonlőtték Abdánál. Utolsó verseit tartalmazó füzetét, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg. 1946. augusztus 14-én Budapesten, a Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra. Emlékét a XIII. kerületben a róla elnevezett utca, művelődési központ, szobrok, emléktáblák őrzik. A Radnóti Miklós Művelődési Központban a Radnóti és Gyarmati Fanni bútoraival, személyes tárgyaival berendezett emlékszoba a Pozsonyi úti lakás dolgozósarkát és hálórészét rekonstruálja.
A XIII. kerület születésnapján Budapest Főváros XIII. Kerületért-díjban részesültek:
Ercsényi Judit, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatója, Fesztbaum Béla Jászai Mari-díjas színművész, Gergely István, a Budapest Honvéd SE ügyvezető elnöke, Kugyela Attila volt önkormányzati képviselő, Szabó László, a XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Adóügyi Osztály vezetője, Szabóné Mecseki Nikoletta, a XIII. Kerületi Egészségügyi Szolgálat megbízott ápolási igazgatója.
Polgármesteri Dicséretben részesültek:
Bárczi Attila, a Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság rajparancsnoka, merülésvezetője; Benczéné Tóth Krisztina, a Polgármesteri Hivatal pénzügyi ügyintézője; Budai Gábor, az Intézményműködtető és Fenntartó Központ informatikusa; Dr. Dénes László háziorvos; Juráncsik Tünde, a Nyitnikék Tagóvoda tagóvoda-vezetője; Kalics Józsefné, az Őszikék Idősek Klubja irodalmi foglalkozásainak szervezője; Martonné Kósa Viktória, a Közszolgáltató Zrt. Skult13 Divízió kulturális vezetője; Dr. Mészárosné Kovács Eszter, a Polgármesteri Hivatal iparkereskedelmi ügyintézője; Sajgál Diána, a Közszolgáltató Zrt. Skult13 Divízió pénzügyi ügyintézője; Szalai Bernadett, az Ady Endre Gimnázium igazgatója; Szőke Zoltán, a Polgármesteri Hivatal informatikusa; Dr. Sztranyák József, a BKIK XIII. kerületi tagcsoport elnöke; Szuhainé Lakatos Ibolya, a Közterület-felügyelet recepciósa; Tihanyi Péter, a Nosztalgia Játékbolt üzemeltetője; Török Tímea, a Közszolgáltató Zrt. Beruházó Divízió műszaki ügyintézője.
