A címben szereplő személy azzal rázta meg a főáramú médiát és annak fogyasztóit, hogy azt állította: az amerikai titkosszolgálatok valós időben szűrték a Google, Yahoo, Skype és más szolgáltatók adatforgalmát.
Persze azóta kiderült, hogy a britek is ezt csinálják - és ne legyünk naívak, ha még nem is tudjuk, minden valamire való hatalom ezt megoldja magának. Update: mit ad Isten, a franciák az USA-hoz hasonlóan szűrik polgáraik kommunikációját - írja a Le Monde.
Az első meglepetést számomra az szolgáltatta, hogy ez a tény meglepő. Elismerem, a főáramú média felületes fogyasztói számára és a laikusoknak ez úgy tűnhet, hencegek az ismereteimmel és a jól értesültségemmel. Valójában egyáltalán nem erről van szó. Akik napi szintű használói a modern technológiáknak (okostelefon, tablet, laptop, asztali számítógép) és kicsit is érdeklődnek az ezek adta lehetőségek iránt, esetleg weboldalt is üzemeltetnek, valamint olvassák a híreket is, világméretekben nem lepődtek meg a feltárt tényeken. Akik meglepődtek, azok meg azért lepődtek meg mert érdeklődés vagy rálátás hiányában nem tudták összerakni a mozaikokat.
A mostani ügy kapcsán sokkal inkább arról van szó, hogy az ezekkel kapcsolatos információk - és nem összeesküvés-elméletek! - évek óta elérhetők az interneten. A főáramú média művelői most jutottak el széles körben arra a szintre, hogy fel tudták fogni ezek jelentőségét. Ezt semmiképpen nem bántó szándékkal, vagy kritikusan írom.
Az összeesküvés-elméletek halmaza a felületes szemlélők számára leggyakrabban áttekinthetetlen, csak a szakavatott szemek veszik észre, hogy mik azok a tendenciák, jelenségek, amik a realitásban gyökereznek. Ezzel kapcsolatban a legszemléletesebb példa számomra a Man in Black mozifilm, amiben a földönkívüliekkel foglalkozó ügyosztály nyomozói a hitvány bulvárlapok beszámolóit tallózzák, hogy valós eseteket kutassanak fel. Igen, ez valahogy így működik: sok szemetet át kell rágni ahhoz, hogy a közöttük fellelhető valós információkra bukkanjunk, amik aztán segítenek eligazodni a valós trendekben.
Figyelemre méltó az az evolúció, ami Julian Assange óta történt. A WikiLeaks-vezért még a klasszikus titkosszolgálati eszközökkel (szexuális bűncselekmény elkövetése) próbálták ellehetetleníteni. Valljuk be kevés sikerrel. A szolgálatok módszereivel egyre szélesebb körben tisztában levő médiafogyasztók már nem dőltek be a közvélemény átbillentéséhez szükséges mértékben a korábban jól működő módszereknek.
Snowdent egyébként szerintem a médiának köszönheti, hogy még életben van: ha nem kapott volna ekkora nyilvánosságot, a CIA már simán eltakarította volna. Esetében nem is valószínű, hogy őskövületnek számító praktikával próbálnak majd élni. Úgy tűnik, egyelőre az árulás és a nemzetbiztonsági érdek az, amivel az Államok operálni próbál. Ez talán amerikai földön kellőképpen megosztja még a polgárokat, világméretekben viszont már ez sem fog működni, mivel ez is egy letűnt éra eszköztára.
Új korszak van, új eszközökre van szükség. Nyugalom, az adófizetők pénzén, az agytrösztökben már javában zajlik a munka. Először talán néhány ostoba próbálkozással fogunk találkozni, de idővel megtalálják az új, ideig-óráig működő módszereket.
Jelenleg számomra az információk amellett szólnak, hogy Snowdent hiteles.*
Azt viszont állítom, hogy a titkosszolgálati módszerek új generációját fogja generálni az ellene vívott harc. Ehhez nem kell mást tenni, mint tovább figyelni a híreket.
(*) Zárójelben kérdezem meg, hogy vajon három hónap munkaviszony után hogyan és miért férhetett hozzá ilyen komoly információkhoz. Felületes volt az átvilágítás? Ezt persze soha nem fogjuk megtudni. De e rövid írás keretében nem akarok minden kérdéssel foglalkozni.
