Az épületek alatt korábban leginkább stadiont és kastélyt értő kormány is felfedezte, hogy valamit kezdenie kell a drága lakhatás gondjaival – nincs elég megfizethető bérlakás, kollégiumi hely, a problémák jelentősek. Budapesten súlyozottak a gondok, a szerdai közgyűlésre is több ilyen témájú javaslat érkezik, amelyekkel kapcsolatban megszólaltak a civilek is.
Kicsit a semmiből vált váratlanul politikai slágertémává a lakhatás kérdése. Az, hogy ma egy család akár az egyik kereső teljes bérét is albérletre fizeti ki havonta, vagy hogy saját lakást szerezni ma egy huszonévesnek a lehetetlennel ér fel (ha nincs megörökölhető ingatlan a láthatáron) persze nem 2024-es fejlemény, évek, lassan évtizedek óta fennálló probléma.
Jelentős problémahalmaz
De a kormány korábban folyamatosan azt mondta, nem a megfizethető bérlakás, hanem a lakástulajdon a jó válasz erre a kérdéskörre – igaz, a CSOK, a babaváró hitel leginkább vidéken jelentett valós segítséget, Budapesten nem igazán volt elégséges (emellett fűtötte a lakásárak emelkedését is). 2010 és 2023 között nálunk nőttek a legtöbbet a lakásárak Európában, és ma Budapesten kell a bérekhez viszonyítva a legtöbbet költeni lakhatásra, mondják a kutatások. Ennek oka például az is, hogy míg a kutatások szerint 30-40 ezer kollégiumi férőhelyre lenne szükség a városban, csak 15 ezer elérhető – ezeket a megállapításokat a fővárosi közgyűlési javaslatok elemző részében lehet olvasni.
A terézvárosi Airbnb-népszavazás és az abból fakadó (még nem megtett) lépés, a rövidtávú lakáskiadás betiltása után a kormány emelte a tétet: Szentkirályi Alexandra először országos, majd egy kis módosítással már Budapestre érvényes tiltást vetített előre Airbnb-ügyben. Végül jelentős, négyszeres adóemelés lett/lesz belőle a kormányzati tervek szerint 2025-től. Ez már afelé mutat, hogy az albérletpiacon is lát a kormány szabályoznivalót.
A lakhatási válság/problémák sokrétűek, a magas albérletárak, lakásárak mellett ott van a szociális bérlakások mennyiségének kérdése is: a rászorulók részére, akiknek sokszor a hajléktalanná válását oldhatja meg, ha nem 100-200 ezer forintért, hanem kedvezményesen bérelhetnek lakást, nincs elég felajánlható önkormányzati bérlakás (a fővárosi lakások 4 százaléka önkormányzati bérlakás, 1990-ben ez még 50 százalék felett volt). Az önkormányzati bérlakások rossz állapota is gond, mert az önkormányzatoknak nincs elég pénzük a felújításra. Józsefváros ingatlanügyben több lábon álló rendszert dolgozott ki: egyrészt a felújításba elég sok pénzt tud tenni (leginkább ingatlanértékesítésből), másrészt felállt a lakásügynökség, ami nem a legszegényebbeknek ad megoldást: a piaci árnál 10-20-30 százalékkal alacsonyabb áron bérelhetnek lakást családok az önkormányzattól, amely magánlakásokat kezel ily módon, garantálva a bérleti díjat, a karbantartását, az ügyintézést.
A kormány is lépne
A megfizethető lakhatás célja bekerült a kormány októberben közzétett akciótervébe, ami szerint
megvizsgálják a lakásbérlet bérleti díjainak és szerződési feltételeinek szabályozását a fővárosban, és
megvizsgálják, hogyan tudnak segíteni a fővárosi felsőoktatási intézményeknek megfelelő számú kollégiumi férőhely biztosításában.
Vidéken a fiataloknak számára új otthonteremtési támogatásokat vezetnek be,
elindítják a Vidéki Otthonfelújítási Programot,
a SZÉP-kártyán lévő juttatások 50 százalékát lakásfelújításra is fel lehet használni vidéken,
az önkéntes nyugdíjpénztári pénzeket is lehet majd lakáscélra használni.
Kidolgozzák, hogy vidéken a munkáltató adókedvezményben részesüljön, ha a dolgozójának lakhatási (albérlet-finanszírozás vagy hiteltörlesztés) céllal ad támogatást,
2026. december 31-ig marad az új lakások 5 százalékos áfája vidéken, és
5 százalékos kamatplafont szeretnének lebeszélni a bankszektorral a lakáshitelekre.
Ezekről kormányhatározat van, ami szép neve ellenére nem sok mindenre kötelezi a kormányt, ez még csak terv. Szeptemberben ugyanakkor elkészült a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035-ös munkaanyag, már a 2026-os választással a célkeresztben mint ingatlanügyi tervezet, a fenti súlypontokkal.
A kormány növelné a lakásépítést (a GKI szerint ez csak 15 százalékos növekedést jelent a jelenlegihez képest), és ostorozza az önkormányzatokat, hogy nem épít lakásokat – ám azok többnyire erre egyrészt nem képesek anyagi okok miatt, másrészt nem is éri meg feltétlenül, a meglévő lakásállomány felújítása olcsóbb. Ez a helyzet Józsefvárosban is.
Rádai Dániel alpolgármester a Facebookon egy másik tényezőre is felhívja a figyelmet. „Megdöbbentő volt látni a legutóbbi testületi ülésen azt az inkompetens ötletelést, amit a fideszes képviselők műveltek, például új bérház építését javasolva. Tényleg, építsünk bérházat? Lassan 1 millió forintba kerül egy újépítésű lakás építési költsége négyzetméterenként, ilyenkor a tervezőt is közbeszerzéssel kell kiválasztani, 2 év legalább, amíg az engedélyes kiviteli tervekig el lehet jutni. Kifejezetten aggasztó, hogy kormánypárti képviselők butaságokkal trollkodnak ahelyett, hogy azon dolgoznának, hogy legalább a kisajátítás után járó pénzt megkapjuk az államtól, amivel a (Diószegi utcai – a szerk.) lakók helyzetét rendezni tudnánk.”
Közgyűlési javaslathalom
Szerdán ülésezik a Fővárosi Közgyűlés, több lakhatástémájú javaslat is szerepel a napirendi tervben. Karácsony Gergely főpolgármester elemzésekkel mutatja be a területet és problémáit, ismerteti az önkormányzat e téren kifejtett tevékenységét és javaslatokat fogalmaz meg arra nézvést, mit kéne tenni még – a kormány keresse meg a fővárost, adjon pénzt a terület fejlesztésére (amibe a lakások energiahatékonyságának fejlesztése is beleértendő). Egyetért az Airbnb szigorításával és szűkebb határidőkért lobbizik. Sőt, legyen kétéves moratórium a nem EU-s személyek lakásvásárlására.
A hosszú távú lakáskiadást adókedvezménnyel segítse az állam. A főpolgármester mutassa be, milyen nem lakáscélú ingatlanok vannak a birtokában, és ezeket hogyan és mennyiért lehetne lakáscélra átalakítani. Azt is, hogy a főváros kezében lévő telkekre hogyan lehetne magánbefektetőkkel együttműködve lakásokat építeni. A kormány tegye lehetővé a munkáltatóknak adómentes lakbérhozzájárulást fizetni a munkavállalóknak. A kormány törölje el a kötelező parkolóépítési szabályt, és a rozsdaövezeteket lakásépítési területekké alakítását készítse elő – ezek szerepelnek Karácsony javaslatában.
Szepesfalvy Anna fideszes képviselő el- és beszámoltatná Karácsonyt arról, hogy 2019-től mit ért el a területen, erről nyújtott be határozati javaslatot.
Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) javaslata is az elemzéssel, helyzetértékeléssel kezdődik, többek közt kimondva, hogy Budapesten 10 ezer megfizethető bérlakás és 10 ezer kollégiumi férőhely hiányzik ma. Ezért is kezdeményezik a Rimaszombat utca 2. alatti fővárosi kollégiumépület eladásának leállítását (6 milliárd forintért értékesítené a főváros, ennyi a kikiáltási ára). Pozsonyi, bécsi mintára a magánszektorral összefogva lakásépítési programot kellene a fővárosnak indítani, így növelni a kiadható önkormányzati bérlakások számát.
Szentkirályi Alexandra a fővárosi rezsitámogatások 2020-ban elfogadott, majd később módosított rendszerét tisztázná le, mert szerinte nehezen átlátható. Illetve, mivel szerinte a fővárosi lakásügynökség kudarc, beszántaná, a kormánnyal tárgyalva kollégiumépítésre és szolgálati lakásokra irányítaná az ide szánt pénzt. A 19,9 milliárdnyi EU-s forrást, ezek a TOP Plusz források, átirányítaná a közelebbről nem részletezett megfizethető lakhatással kapcsolatos projektekre.
A lakhatási civilek meglátásai
Mind a kormány, mind Budapest terveit üdvözli közleményében a Lakhatási Koalíció, ami öt lakhatással foglalkozó civil szervezet (Utcáról Lakásba! Egyesület, Városkutatás Kft., Habitat for Humanity Magyarország és Utcajogász Egyesület) koalíciója. Egyben jelzik, a fenti problémákkal már évek óta foglalkoznak, a 2024-es önkormányzati választásra létrehozott, lakhatással kapcsolatos Önkormányzati Lakhatási Minimum szakpolitikai javaslatcsomagjuk mellett elkötelezte magát 80 képviselőjelölt, és több mint a felüket meg is választották.
A fővárosi javaslatokkal kapcsolatban Szentkirályiéra elsőként reagálnak: szerintük a fél éve működő lakásügynökségnél még nem telt el elég idő a tanulságok levonására, kár lenne beszántani, főleg, mivel máshol, pl. Szombathelyen jól működik. A Top Plusz pénzek átirányítása pedig jelentős csúszást okozna a már amúgy is késésben lévő lakhatási projektek megvalósulásában.
Az ingatlaneladásokkal kapcsolatban mindig előzetes műszaki felmérést javasol a koalíció, és civilek és kutatóintézetek bevonásával átfogó koncepció kialakítását indítványozza megfizethető bérlakások kialakítására.
Mivel a közgyűlésben a pártok/frakciók közti együttműködés nehezen megjósolható, alkalmi jellegű, nehéz előre megmondani, melyik javaslat milyen kompromisszumokkal tud átmenni. Izgalmas szerda lesz.
