Évtizedek óta viták kereszttüzében áll a háziorvosi ügyeleti rendszer, közgazdászok szerint ugyanis nincs is rá szükség önálló egységként, az egészet integrálni kellene a kórházak sürgősségi osztályaiba. Mármint ahol megvan hozzá a megfelelő szakmai háttér. Ahol pedig nincs, ott a jelenleginél sokkal több forrásból, szigorú szakmai előírások mentén fel kellene állítani a speciális osztályokat. Ma 60-80 kórházban van sürgősségi osztály, azok vonzáskörzetében alapból sokkal olcsóbban és szakszerűbben kialakítható lenne egy új ügyeleti rendszer.

– Az ország jelentős részében fölöslegesen visz el irdatlan pénzeket a háziorvosi ügyelet, hiszen sok helyen még az erre a célra rendelkezésre álló 12 milliárd forintból sem tudják előteremteni a megfelelő létszámot, ráadásul az ügyeletben dolgozók többnyire amúgy is továbbutalják a pácienseket a kórházakba – állítja Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász. Ő számokkal, protokollokkal ellátott terv alapján számolná fel az orvosi ügyelet jelenlegi rendszerét, hogy sokkal költséghatékonyabb struktúrában működhessen tovább az azonnali segítséget igénylő betegellátás. Csakhogy Dózsa Csaba szerint az önkormányzati lobbik, az üzleti érdekek, na meg a politikai gyávaság újra és újra gátat vet az elhatározásoknak.

Vajon szükség van-e valóban a jelenlegi rendszerre?

Megannyi konkrét esetet gyűjtöttünk, hogy megnézzük, miként működik ma az ügyeleti ellátás. Egy mozgássérült fiatalember erős hasmenés, hasi görcsök és magas láz miatt hívta a háziorvosi ügyeletet, és azt a választ kapta, hogy igyon sok folyadékot, és ittasan ne telefonálgasson. Végül az édesanyja hívta ki a mentőket. Kiszáradt állapotban, keringési elégtelenséggel került kórházba a fiatalember, de már későn, másnap meghalt.

Az ügyeletes orvos azt állította, kiment a hívásra, de a későbbi vizsgálat során kiderült, hogy hazudott, ráadásul meghamisította az ügyeleti naplót. Egy másik esetben egy lázas, köhögő, teljesen legyengült állapotú nőhöz hívták az ügyeletet, de az orvos telefonon azt üzente, semmi sem indokol egy beavatkozást. Néhány óra elteltével a beteg édesanyjának sokadik próbálkozására végül mégis kiment az orvos, be is utalta a kórházba a nőt, de a páciens pár nappal később meghalt. Utóbb kiderült, a gyulladás már annyira kiterjedt, hogy nem tudták visszafordítani a folyamatot. Egy vesegörccsel küszködő asszonynak pedig három órát kellett várnia a segítségre. Állítólag defektet kapott az ügyeleti autó, de később kiderült, hogy a járműnek semmi baja nem volt.

A sajtót is bejárta annak a kislánynak az esete, aki 2013. január 6-án az egri Markhot Ferenc Kórházban halt meg az után, hogy előző éjszaka hiába hívták ki hozzá a hevesi orvosi ügyeletet. Nem mentek ki a kislányhoz, az ügyeletes doktornő telefonon lázcsillapítást javasolt. A gyermek állapota azonban nem javult, ezért a szülei Egerbe vitték a kórházba, de állításuk szerint elküldték őket. Az egri gyermekorvosi ügyeleten ellátták a kislányt, aztán hazaküldték. A kislány reggelre rosszabbul lett, akkor már felvették a kórházba, de délután meghalt. Az ügyeletes orvosok ellen vádat emeltek foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt.

Elrettentő példa annak a rezidens orvosnőnek az esete is, aki nem ismerte a vércukorszintmérő műszer jelzé­­seit, ezért cukros vizet itatott egy idős cukorbeteg férfival. A doktornő nem volt tisztában azzal, hogy a műszer HI (high) jelzése a magas értékre figyelmeztet, nem pedig hibaüzenet. A gépkocsivezető gyakorlottabb volt, és szólt az orvosnak, hogy a jelzés nem a műszer hibáját jelzi, hanem azt, hogy „mérhetetlenül magas” az érték. A rezidens ügyeletes ekkor a mentőszolgálattól esetkocsit kért. A férfi az autóban elvesztette az eszméletét, és meghalt.

Gyakran előfordul az is, hogy amikor az ügyeletes orvos éppen kimegy egy címre, otthagy a nővérnek egy előre felírt receptet azzal, nyugodtan adja oda egy betegnek, ha szükségét érzi. Volt rá példa, hogy a mentős csöngetett be az ügyeletre, mert telefonon lehetetlen volt elérni az orvost.

A jogszabályok szerint egy központi orvosi ügyelet működését két orvossal, egy nővérrel és egy gépkocsivezetővel kell megszervezni, de bizonyos feltételek mellett elég egy orvos is a nővér és gépkocsivezető mellé. Jogszabály írja elő az orvosok minimumképzettségét is. Mára napi gyakorlattá vált, hogy két-három budapesti kerületben összesen csupán egy orvos van szolgálatban a szükséges négy-hat helyett. A feladatokat több helyen is mentőtisztek látják el. Emiatt több ÁNTSZ-vizsgálat is folyik – például a XI. és a XXII. kerületben –, sőt a XXII. kerületben még a rendőrség is nyomoz kuruzslás gyanúja miatt, mivel itt az ügyeletet ellátó mentőtiszt előre pecsételt recepttel és beutalóval dolgozott.

– Mivel jelenleg nincs semmilyen ellenőrzés arra vonatkozóan, hogy reggel ki foglalja el az orvosi ügyeleti szolgálatot és este ki váltja őket, így nem is derül ki, ha valamiért nincs orvos az ügyeleten. Személyi összefonódások vannak az OMSZ-irányítás és az ügyelet között, ezért nem meglepő, hogy falaznak egymásnak – állítja egy, az ügyeleti rendszerben bennfentes szakember.

Gondok vannak a járművekkel is.

Az ügyeleti autók szállítják az orvosokat egyik helyről a másikra, sokszor 30-40 kilométeres távolságokra, ez alatt a központokban nincs orvos és ér­­te­­lem­­szerűen ügyeleti autó sem. Ezért ilyenkor ha bárki – például az OMSZ – keresi az ügyeletes orvost, a nővérnek azt kell mondania: „kint vagyunk több címen”. Van úgy, hogy egy másik ügyeleti körzetbe kell átmennie az orvosnak, mert az éppen ott ügyelő kollégája annyira kezdő, hogy még pecsétje sincs. Kérdés persze, hogy saját pecsét nélkül ki vette fel. Egyáltalán: ellenőrzi-e valaki az ügyeletben dolgozó orvosok működési kártyáját?

Ezek a kérdések azért különösen fontosak, mert az esetek jelentős részében nem rutinos orvosok látják el az ügyeletet, hanem rezidensek. Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke két konkrét ügyről is tud, amikor jogerősen elítéltek egy rezidenst.

– Az egyik eset egy egyetemi klinikán, a másik egy háziorvosi ügyeletben történt. A kettő között az a különbség, hogy a kórházban a rezidenst kö­­te­­le­­zően beosztják az ügyeletre, míg a háziorvosi ügyeletet önként vállalja. Mindkét esetben kell lennie valamilyen felügyeletnek, de a háziorvosi ügyeletben maximum telefonos segítséget tud kérni a kolléga, míg a kórházban meg van szabva, hol kell telefonos, behívós vagy személyes felügyeletet biztosítani – mondja Dénes Tamás, hozzátéve, hogy a háziorvosi ügyelettel kapcsolatos szabályozás kiigazításra szorul. – Pontos adatunk nincs, de feltételezhetően a háziorvosi ügyeleteken 70-80 százalékban rezidensek dolgoznak. Ez önmagában nem lenne baj. Ami gondot jelent, hogy nincs szabályozva, milyen készségek birtokában vállalhat valaki háziorvosi ügyeletet. Korábban javasoltuk, hogy a háziorvosi és sürgősségi szakma közösen határozza meg, mi szükséges ahhoz, hogy valaki ügyeletet vállalhasson, valamint azt is, hogy ezeket építsék be a sürgősségi félév anyagába, és az a rezidens, aki szeretne háziorvosi ügyeletet vállalni, tegyen vizsgát ebből. Ez eddig nem történt meg.

Dénes Tamás is azt mondja, érdemes lenne átgondolni, szükség van-e párhuzamosan fenntartani a háziorvosi ügyeleti rendszert, a mentőszolgálatot és a sürgősségi osztályokat (SBO). Szerinte az első kettőt közös irányítás alá kellene vonni, hogy ne végezzenek párhuzamos feladatokat. Ez azt jelentené, hogy az állampolgár egy központi számot hívna, és ott döntenék el, háziorvost, segélykocsit, esetleg rohamkocsit küldenek-e, vagy azt javasolják, hogy menjen be a beteg az SBO-ra. Jobb szervezéssel, ugyanezzel a dolgozói állománnyal biztonságosabb és hatékonyabb ellátást tudnánk nyújtani – teszi hozzá.

Simon Tamás jogász számos esetről tud, amikor az ügyeleti ellátás hiányosságai miatt fordultak bírósághoz, ügyvédhez a hozzátartozók. Ilyenkor általában már bekövetkezett a tragédia.

– Az alapellátásban ezen a területen van a legtöbb vitatott ügy, és gyakran megalapozottan vádolják az orvosokat. Ilyen volt egy tüdőgyulladás gyanújával segítséget kérő családnak az esete is: többszöri hívásra sem ment ki az ügyeletes orvos, pedig a betegnél kiáltó jelei voltak a vészhelyzetnek. Amikor végre megérkezett a doktor, már hiába küldte kórházba a beteget – idézi fel az egészségügyre szakosodott ügyvéd. Úgy véli, kényszerpályán mozog a rendszer. – A legtöbb esetben fiatal pályakezdők, rezidensek vannak ügyeletben, akiknek friss diplomával, szinte gyakorlat nélkül kell prompt döntéseket hozniuk, olyanokat, amelyek komoly tapasztalatokat igényelnek. Elég, ha az egyik hozzátartozó vitatja valamelyik döntésüket, máris elbizonytalanodnak.

Ha a vádak beigazolódnak, vagyis összefüggést találnak a tragédia és az orvos szakszerűtlen lépései között, az ügyeletes doktor felfüggesztett börtönt vagy több százezer forintos büntetést kaphat, míg a polgári perben a szolgáltatást szervező-működtető cég 5–10 milliós kártérítést is fizethet.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a következőket írta a blogjában: „Döbbenetet éreztem, amikor meghallottam, hogy 4,1 milliárd forintot kívánnak még plusz elkölteni a háziorvosi ügyeletek további finanszírozására. Arra a pazarló rendszerre, ami évente több mint 10 milliárd forintot emészt fel a 117 milliárdos alapellátás éves finanszírozásából, és amihez még hozzájön az egyes önkormányzatok által fizetett plusz fejkvóta is, így a többlettel az idei finanszírozás elérheti vagy akár meg is haladhatja az Országos Mentőszolgálat éves költségvetésének a felét. Ugyanakkor, mint minden terület az egészségügyben, ez a szektor is jelentős humánerőforrás-problémákkal küzd, így működtetése egyre drágább és drágább lesz, ha minden változatlan marad.”

Kunetz Zsombor szerint Budapesten már nem számít kirívó esetnek, hogy az ügyeleteken az előírt két orvos helyett csak egy van szolgálatban. Vidéken még sok helyen a háziorvosi praxisok a felelősek az ügyelet ellátásáért, és valószínűleg ez is hozzájárul a háziorvosi rendszer válságához – állítja a szakértő. Szerinte a helyzet kaotikus, nem egyértelmű például, mi tartozik az ügyelet hatáskörébe és mi a mentőszolgálatéba. Könnyen előfordulhat, hogy egyes betegekhez egyszerre ér oda a mentő és az orvosi ügyelet, míg másokhoz nem megy senki, vagy esetleg csak a sokadszori telefonálgatás után – magyarázza Kunetz Zsombor. Hozzáteszi: a két rendszerre évente 50 milliárd körüli összeget költünk, a példák szerint csekély hatásfokkal.

Számítógép szerviz Budapesten házhoz megy, a XVI. kerületben ingyenes kiszállással

 

Ez is érdekelheti