A kanadai kormány és az Európai Bizottság október 27-én írná alá a CETA-t, és ezzel az aktussal szabadkereskedelmi egyezmény már 2017 elején ideiglenesen hatályba is léphet.

S bár a végleges ratifikációja akár éveket is igénybe vehet (ez idő alatt kell a nemzeti parlamenteknek külön-külön is rábólintania a szerződés szövegére), és addig - legalábbis a mostani állítások szerint - nem perelhetnek az észak-amerikai központú multinacionális vállalatok, ám a kanadai mezőgazdasági termékek előtt megnyílik Európa kapuja. Tekintve, hogy a kereskedelmi jog kizárólagosan Brüsszel hatáskörébe tartozik.

Hazánk szempontjából ez óriási kockázatokkal jár, mert bár minőség terén felveszi a magyar gabona a kanadaival a versenyt, de az iparszerű mezőgazdasági termelés miatt jóval olcsóbban állítják azt elő a tengerentúlon.

Ugyanilyen fontos szempont, hogy a CETA közös célkitűzésként jelöli meg a nemzetközi együttműködést olyan a biotechnológiával összefüggő kérdésekben, mint például a géntechnológiával módosított szervezetek alacsony szintű jelenléte. S ha egy agrárkultúra GMO-val szennyeződik, azt onnan kiirtani gyakorlatilag lehetetlen.

Az Európai Bizottsággal szembeni küzdelem a legutolsó pillanatig tart. Még hétfőn sem volt biztos, hogy egyáltalán ma döntési helyzetbe kerülhet az Európai Tanács. Belgium és Ausztria biztos nem támogatja az egyezményt (valószínűleg tartózkodni fognak), és sokat várhatunk a német alkotmánybíróság döntésétől is, amely szintén a nemzetállamok és az EU közti jogkörök szétválasztásáról hozott határozatot.

Ugyanakkor a civil nyomásgyakorlás sem csökkent, a hétvégén is több országban zajlott CETA-ellenes megmozdulás (persze, hazánk ebből a szempontból is kivétel), és jelen pillanatban is demonstrál a Greenpeace az Tanács épülete előtt.

Ám ne legyünk álnaivak, Európa ma gazdát cserél.

Számítógép szerviz Budapesten házhoz megy, a XVI. kerületben ingyenes kiszállással

 

Ez is érdekelheti